Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - MÉRLEG - Dóka Klára: Lakos Ágnes: Térképek a Pest Megyei Levéltárban. Bp., 1999 / 51–53. o.

zelték külön a térképeket. A restaurálás érdekében mind többet emeltek ki az iratok közül, és a gyűjtemény az újabb átvételekkel is gyarapodott (pl. családi levéltárak, Vízrajzi Intézet). A nagyobb ütemű feldolgozáshoz 1956-ban kezdtek hozzá, majd 1962-től Bendefy László kezdeményezésére a munkát 1962-től a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet anyagiakkal támogatta. Az volt a cél, hogy a levéltár fontosabb irategyüttesein szisztematikusan végighaladva minél több kéziratos és nyomtatott térképet tegyenek a kutatás számára hozzáférhetővé. Kb. tízéves feltáró tevékenység után Bendefy 1973-ban részletes segédletet adott közre az elkészült cédula-anyag katalógussá szerkesztéséről (Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek jegyzékelése. Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. sz. 515-552.). 1956-tól ennek alapján jelentek meg a Magyar Országos Levéltár helytartótanácsi és kamarai térképeinek, majd 1989-1992 közt az egyházi levéltárak térképeinek leírásai. Lakos Ágnes jelen munkájában szintén ezt a módszert alkalmazta. A katalógusbeli sorszámon és a jelzeten kívül a leírások a következő adatokat tartalmazzák: 1. szerző, másoló, hitelesítő neve, beosztása, a készítés éve 2. eredeti cím 3. a térkép magyar nyelvű leírása, az ábrázolt terület, a felvétel célja (térképtípus) 4. kartográfiai jellemzők (eredeti és átszámított méretarány, tájolás, nagyság, anyag, állapot, díszítettség, színezettség) 5. topográfiai jellemzők (víz- és hegyrajz, mezőgazdasági, belterületi vonatkozások) A mintaszerű pontossággal elkészített katalógus 1444 térkép leírását foglalja magába. A gyűjtemény első része itt is a megyei törzsanyag, amelyben — többek között — a megyei törvényszék irataiból, a Földváry-család levéltárából kiemelt térképek, valamint régebbi és újabb egyedi darabok találhatók. Az úrbéri anyag igen gazdag és néhány kivételtől eltekintve kizárólag a polgári korszakra vonatkozik. Kataszteri térképek nem találhatók a Pest megyei gyűjteményben. A következő rész az illetékességből a Pest Megyei Levéltárba került nagykőrösi térképtár, amely a részben 18. századból származó törzsanyagon kívül kataszteri és nyomtatott térképekből áll. A Pest Megyei Levéltár őrzi a ráckevei koronauradalom levéltárát, amelyben a Csepel-sziget településeire, valamint Peszér és Adács községekre vonatkozó térképek találhatók itt, zömmel a 19. századból. Ehhez csatlakozik Kiskunlacháza negyven darabból álló, nagyrészt a 19. század elején keletkezett anyaga, bár a település nem tartozott az uradalomhoz. A gyűjtemény legérdekesebb részét a Váci Püspöki Gazdasági Levéltár térképei képezik. A száznegyvenhat egységből álló térképtár Pest és Nógrád megyei helységekre vonatkozik, és az uradalom birtokairól az 1770-es évektől a 19. század végéig megfelelő áttekintést ad. Nagyobb része a feudális korra vonatkozik. Lakos Ágnes a gyűjtemény feldolgozásakor pontosan követte Bendefy László utasításait. Valamennyi előírt rovat kitöltése szerepel, és a leírások 4-5. pontjában a szerző — helynyerés céljából — alkalmazza a lehetséges rövidítéseket. Igen hasznos a kötethez csatlakozó válogatott bibliográfia, valamint az összevont hely-és személynév-mutató. Utóbbival kapcsolatban viszont egy módszertani megjegyzést kell tennünk. A mutató (Ujj György munkája) számítógéppel készült, ami kétségtelenül a megbízhatóságot és 52