Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - KILÁTÓ - Kozar, Azem–Kovácsné Klettner Csilla: A nemzetközi közösség támogatása Bosznia-Hercegovina levéltári anyagának háborús körülmények közötti védelméhez / 44–50. o.

bosznia-hercegovinai pusztulásáról. Az UNESCO-nak már 1992. április 6-án hírt adtak a történtekről, majd röviddel ezután néhány olyan más nemzetközi szervezetet is tájékoztattak, mint az Egyházak Világtanácsa, Lord Carrington hivatala, amelyet akkor jelöltek ki Bosznia-Hercegovina ügyének nemzetközi képviseletére, Simon Wiesenthal hivatala, a "Rabita" stb. A nemzetközi közösséget a háború legvégéig informálták az eseményekről. Ezzel egy időben igyekeztek elfogadtatni Bosznia-Hercegovinának a Hágai Egyezményhez történő csatlakozási kérelmét, védnökként Ausztriát javasolták. Mindez 1992 közepére a Hágai Egyezmény és még néhány egyezmény egy "csomagban" történt elfogadását és ratifikálását eredményezte. 1993 nyarára BoszniaHercegovina az UNESCO tagországa lett. A megszálló erők a nemzetközi egyezmények egyikét sem vették figyelembe beleértve a kulturális örökség védelmére vonatkozókat is -, nem alkalmazták saját vonatkozó jogszabályaikat sem. Különösen veszélyeztetett helyzetbe került a tulajdonviszonyokra (föld-, lakás-, háztulajdon) vonatkozó levéltári anyag egy része. A mozdítható kulturális javakat kivitték Bosznia-Hercegovinából (és Horvátországból), amelyeket később Belgrádban, Párizsban és máshol kiállítottak. A nemzetközi közösség illetékes hatóságai nem tették meg a szükséges, a bosznia-hercegovinai és horvát levéltári anyag és más kulturális javak megfelelő védelmét biztosító intézkedéseket, noha a háború kezdetétől fogva elítélték a kulturális javak megszállók általi károsítását és pusztítását, s emellett támogatást nyújtottak mindazoknak, akik megpróbálták megvédeni és megőrizni a kulturális örökséget. Kezdetben az UNESCO szakértői csoportjai és az Európa Tanács illetékes szervei - akik a helyszínen becsülték fel a bosznia-hercegovinai kulturális javak pusztulásának mértékét - biztosították az együttműködést és segítséget nyújtottak. 1993 közepén az UNESCO főigazgatója Szarajevóba látogatott, bár a szarajevói UNESCO-iroda csak 1994 októberében kezdte meg működését. Ettől kezdve a nemzetközi közösség tevékenysége is hatékonyabb és jelentősebb lett. Ennek eredménye többek között az is, hogy a BoszniaHercegovinái Nemzeti Levéltár 1994-ben tagja lett a Nemzetközi Levéltári Tanácsnak, valamint néhány más, UNESCO kollektív tagsággal rendelkező nemzetközi szakmai szervezetekhez csatlakozó intézménynek is. Az UNESCO számos nemzetközi szemináriumot és ülést szervezett a kulturális örökség védelméről, mint például az 1993. március 20-24-e között Budapesten megrendezett, "A kulturális javak illegális kereskedelme Közép- és Kelet-Európában" című regionális szeminárium. A kulturális emlékek pusztítása miatt a nemzetközi szervezetek többszöri tiltakozásukat fejezték ki, illetve figyelmeztetéssel fordultak a megszálló erőkhöz. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 808. számú határozata szerint a Háborús Bűnök Hágai Nemzetközi Bírósága illetékes megállapítani a kulturális örökség pusztításának felelősségének tényét. Az UNESCO által szervezett és lefolytatott, a volt Jugoszlávia levéltári anyagának utódlására vonatkozó akciók nem értek el teljes sikert. A konkrét anyagi és technikai segítséget az Európa Tanács biztosította, amely 1995-ben pénzügyileg támogatta a súlyosan megsérült mostari Hercegovinái Levéltár épületének helyreállítását, s emellett 350 irat-folyóméternyi levéltári polc és egyéb szükséges irodai berendezés beszerzését is finanszírozta. A befektetett munka és berendezés teljes értéke összesen 600 000 német márkát tett ki. A nemzetközi szervezetek ezen kívül biztosították a szarajevói Nemzeti Levéltár számára szükséges felszerelés egyes elemeit is - több számítógépet, valamint az 48