Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - DOKUMENTUM - Varga László: Andropov jelenti: a Szovjetunió budapesti nagykövetének tárgyalásai vezető magyar politikusokkal 1956. április 18. és szeptember 3. között / 9–31. o.

takozott ki arról, hogy célszerű-e egy, az ellenséges és ellenzéki elemek tevékenységét elítélő határozatot hozni. AKV egyes tagjai (Benke Valéria, Molnár Erik, Vas Zoltán, Dögei Imre stb.) a határozat elfogadása ellen szólaltak fel. Nem tagadták az ellenséges és ellenzéki elemek aktivizálódását, ugyankkor kijelentették, hogy ha az MDP KV az ellenzékieket és demagógokat élesen elítélő határozatot hoz, ez „kiábrándíthatja a pártot", amely állítólag a vezetéstől valami egészen mást vár, nevezetesen: „önkritikát, és a múltbeli hibák feltárását". A KV néhány tagja kijelentette, hogy elvben nem elemzi az ellenzékiek és a demagógok elleni határozat elfogadását, de úgy gondolják, hogy egy ilyen határozatot - ha az szükségesnek tartja - a PB-nek kell meghoznia. Gerő elvtárs szavai szerint a plénumon olyan helyzet alakult ki, amelyben a KV-tagok majdnem fele ellenezte a határozat elfogadását, vagy ingadozott a vita során. Csak azután, hogy néhány, a vitában felszólaló PB-tag a leghatározottabb formában feltette a kérdést: akarják-e a KV-tagok nyíltan megvédeni a népi demokrácia vívmányait és a MDP politikáját az ellenséges támadásoktól, vagy inkább a régi értelmiség egy része mögött kullognak, akkor fogadták el egyhangúan a határozattervezetet. Rákositól eltérően Gerő és Vég elvtársak azt állítják, hogy a PB-határozat egyhangú megszavazása még nem jelenti a pártvezetés egységének végleges megerősítését, és hogy több KV-tag a jövőben minden bizonnyal az állásfoglalás ellen fog megnyilatkozni, ezért véleményük szerint még korai megnyugodni, és kemény munkát kell folytatni a párt-KV jövőbeli összetartása érdekében. A KV említett ülése és a határozat közzététele után jelentősen keményebbé és támadóbbá vált a magyar sajtó hangvétele. Július 2-án, 3-án és 4-én minden magyar újság jelentős teret szentelt a június 30-i MDP KV határozatnak. A Szabad Nép vezércikkekben tárgyalta ezt a fontos dokumentumot. A szakszervezetek lapja, a Népszava nagy cikket közölt a következő címmel: „Szocialista demokratizmust". Az Esti Budapest részletesen tudósított a Gheorghiu-Dej Hajógyár munkásgyűléséről hatalmas főcím alatt: „Szembeszállunk mindazokkal, akik el akarják vitatni a párt és a munkásosztály vezető szerepét". Július 3-án a Szabad Nép teljes egészében publikálta az SZKP KB határozatát „A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz és következményeinek leküzdéséről" címmel, és július 4-én egy sor anyagot és kommentárt adott közre erről a határozatról. A Szabad Nép „A nemzetközi munkásmozgalom fontos dokumentuma" címmel vezércikket jelentetett meg, amely üdvözli az SZKP KB említett határozatát és hangsúlyozza, hogy ez erőt ad a magyar kommunistáknak, és segíti őket abban, hogy határozottabb meggyőződéssel haladjanak az SZKP XX. kongresszusa által kijelölt úton. Rákosi, Kovács és Vég elvtársak szerint, Budapest és a többi magyar város dolgozói, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai helyeslően fogadták a MDP KV június 30-i határozatát. A Gheorghiu-Dej Gyár, a csepeli és a sztálinvárosi kombinát és más vállalatok dolgozói azt vetik a párt vezetősége szemére, hogy a demagógokkal és az opportunistákkal szemben nem tett korában hasonló intézkedéseket. Ok az ellenséges és ellenzéki elemekkel szemben a kemény vonal követése mellett foglaltak állást. Helyeslik a párt irányvonalát, de szükségesnek tartják felvetni a pártvezetésnek, hogy emelni kell a dolgozók életszínvonalát s fokozni a lakásépítést. Meg kell említeni azt is, hogy az értelmiség bizonyos köreiben a MDP KV június 30-i határozata erős ellenállást váltott ki. Július 4-én a nagykövetség egyik munkatársa beszélt a Magyar Tudományos Akadémia külügyi osztályának vezetőjével, Siklósi elvtárssal, amelynek során Siklósi elvtárs elmondta, hogy a jelzett határozatot a magyar tudósok „vagy negatívan, vagy értetlen18