Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Tamáska Péter: A nyomdászok és a hozzájuk kapcsolt szakmák kulturális és sportélete az ötvenes évek első felében / 25–29. o.

1954 A csoport neve tagok száma 1955 tagok száma Színjátszó Képzőművészeti Báb Gyermekművész Összesen 3 5 1 127 527 43 28 20 1694 46 2 6 3 124 563 25 31 25 1802 A rendezvényeken túl súlyba kerültek a filmelőadások, a műsoros programokat pedig kezdték kis íorítani a táncos esték, amelyek iránt főleg a fiatalok érdeklődtek. Mindez öss ;efüggött az 1953-ig tartó „spártai évekre" következő szabadabb szellem térhódításával. A sport szervezésének és kibontakozásának ez idő tájt tágabb lehetőségei voltak, mint a szigorúan ellenőrzött „munkás" kultúrának. Az 1948-as szakszervezeti fúzió után a n/omdászok négy sportszakosztálya hamarosan nyolcra nőtt, s a nagymúltú természetjárás mellett a versenysport komolyabb formái is kialakulak. Két évre rá átszervezték a magyar sportéletet és a sportot nagyrészt szakszervezet. alapokra helyezték. A tervezet az egységes rendszerű sportegyesületekről 1)50. december 1-én jelent meg. Halász Alfréd javaslata szerint a nyomdászs sortolók támogatását a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozok Szakszervezetével (KPVDSZ) közösen oldották volna meg, azonban Terínyi József Apró Antalnak, a SZOT akkori főtitkárának küldött egy korább feljegyzésében a vegyészekhez és a bányászokhoz való csatlakozást javasolta. Galló Ernő helyettese szerint „... a bánya- és a vegyipar rendszerint a v déki városoktól távolabb eső gócokon van telepítve", így a városi, s legfőképpen a budapesti szakosztályokban a nyomdászoké lehetne a vezető szerep. Sok vita után még 1950-ben bejegyezték a Szikra S. E.-t, de a vegyipari és a nyomdászszakszervezet sportköreinek egyesítése csak 1953-ban sikerült. Az új egyesület színe a piros-fekete lett.

10 Az ötvenes évek elején a Szikra S. E. a jó sportegyesületek közé tartozott. A sakkozók és a kerékpárosok az országos bajnokság élmezőnyében szerepeltek, s az úszók az egyesületek rangsorában a 6. hely körül tanyáztak. Az asztaliteniszezők, a vízilabi Lázók és a női kézilabdázók az NB II-ben, az Állami Nyomdával fuzionált laDdarúgók pedig az NB III-ban játszottak. A papírgyárak csatlakozásával a labdarúgás is előbbre lépett: a Csepeli Papírgyár csapata már az NB II-be n szerepelt. A sakkozók Bercza Gedeon és Bán Jenő vezérletével egy második és két harmadik helyet szerezték az országos bajnokságokon, s Navarovszky, Szőllősi és Csiszár személyében ragyogó utánpótlással rendelkeztek. A jégkorongcsapat az akkor nagy vonzerővel rendelkező magyar bajnoks; igban szerepelt, s a kerékpárosok a millenáris ünnepelt hősei voltak. JEGYZETEK Rövidítések: SZKL = Szakszervezetek Központi Levéltára NYSZ = Nyomdász Szakszerve iet SZT = Szaktanács (Szakszerve seték Országos Tanácsa) 1 A nyomdásztársadalom t irénetszociológiai leírását 1. Csergő Zsuzsanna: „A magyar nyomdaipari munkásság és érdekvédelmi szervezetei" (1919-1944) c. munkájában. (Kandidátusi tanulmány, lí'90. III. fejezet.) 2 Galló (Grósz) Ernőre vonal kozóan 1. Tamáska Péter: A nyomdaipari munkásság szakszervezetei a koalíciós idó'kben c. tanulmányát. UMKL Közlemények, III. kötet, Budapest, 1988. 272. és 274. p. 28