Levéltári Szemle, 47. (1997)
Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.
SZEMAN ATTILA Selmecbánya címerének fejlődése 1 A magyar szabad királyi városok jogállásához hasonló minőségű volt a kevesebbet emlegetett szabad királyi bányavárosoké (Civitas libera regia montana). Ezek a települések elsősorban a bányászatnak, vagyis lakóik foglalkozásának köszönhették nevüket, illetve kiváltságaikat. A bányavárosok közül a legkorábbi említés „Bana" néven Selmecbányához kapcsolható, s 1156-ból származik. 2 A Bana, azaz Bánya név önmagában is bányászatra utaló, s még 1276-ban is használatos. Ezzel párhuzamosan azonban 1255-ben megjelenik a Schebnyzbana elnevezés is. 3 II. András alatt már országos, sőt valószínűleg vezető jelentőségű bányahely volt. Privilégiumai alighanem még a tatárjárás előtti időszakból származnak, bár csak a későbbi korban készült másolatokban maradtak fenn. 4 Ezek a kiváltságok szorosan összefüggtek a bányászattal, s a bányászkodás szabályait a helyi bányajog rögzítette. A városi jogállás és a bányászat persze különálló részt képezett a jogrendszerben, ezért is beszélünk Selmecbánya esetében városi és bányajogról. Ezen jogi területek azonban természetesen és szorosan összekapcsolódtak, így például a bányatelkeket a főbíró adományozta a város pecsétje alatt. Érthető tehát, hogy a bányavárosi címerekben megjelentek a bányászat speciális címerképei, illetve jelképei. Ezek a címerképek elsősorban a bányász munkaeszközeit, egyes esetekben pedig magát a dolgozó bányász alakját jelentették. Szinte minden bányavárosunk címerében találunk hasonlókat. Közülük is a legelső - korban a legrégibb - Selmecbányái pecsét címerképe 1275-ből származik. A pecsét 5 méhviaszba nyomott cipópecsét, melyet hártyaszalagon függesztettek az okmányra, átmérője: 45 mm. A pecsét ép, sértetlennek tekinthető, ami az ebből az időszakból fennmaradt pecsétek közt valódi ritkaság. Körirata: ,,S[IGILLVM] CIVIVM DE SCHEBNIT". Az iratban, melyen ez a pecsét fennmaradt, Selmecbányát Bana-ként nevezik meg, ami jellemző a korban még meglévő párhuzamos névváltozatokra. A pecséten látható címerpajzsot rajzon mutatom be, melyet az eredeti után készítettem. Ez biztosan megfelel a nyomdai technika lehetőségeinek s elegendő információt szolgáltat (l.kép 6 ). A Selmecbányái pecsét az esztergomi latinok pecsétje után a második legrégebbi ismert városi pecsétünk. 7 Minthogy azonban az esztergomi pecsét ábrázolása nincs pajzsba foglalva, a Selmecbányái pecsét az első ismert szűkebb értelemben címeres pecsétnek nevezhető darab a történelmi Magyarországon. A kaputornyos várfal a korai városfejlődés szempontjából fontos jelképi jelentésű címerkép. Bár Selmecbánya ténylegesen soha nem lett olyan várfallal kerített város mint pl. Körmöcbánya, s a XIII. századot tekintve eddig végképp semmilyen adatunk nincs védműveire vonatkozóan, a várfal 11
