Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: II. rész / 2–10. o.

számított a Nagykörút, a Lánchíd környéke, az Erzsébet híd hídfői, a Szabadság tér, a csepeli Szabadkikötő környéke.

58 - A vegyes összetételű sorozatban a következő tervfajták fordulnak elő: távlati képek, áttekintő és részletes helyszínrajzok, beépítési módok leírásai, hossz- és keresztszelvények az utcákról, keresztszelvények a műtárgyak környékén és a házak homlokzati rajzai (utcaképek!). Az épülettervek közül az első 1869-ből maradt fenn, az anyag zöme azonban itt is a jelen századból való. A nevezetesebb tervezők közt az alábbiakat említhetjük: Alpár Ignác, Gebhardt Béla, Heim Ernő, Hikisch Rezső, Hübner Jenő, Jendrasik Alfréd, Szeilér Gyula stb. A főbb épületek meghatározó, városképi jellegűek, pl. a Budapesti Főkapitányság, a Váci utcai városháza, a Pénzintézeti Központ, a Vörösmarty Gimnázium, az 1896-os kiállítás pavilonjai stb. A tervek felosztása: a) tartalmuk szerint: új épületek dokumentumai, átalakítási tervek és tervpályázatok; b) tervtípusok szerint: helyszínrajzok, alaprajzok, metszetek, részletrajzok, homlokzati rajzok; c) anyaguk szerint: papír, karton, pausz, kivételesen vászonpausz; d) a kivitel módja szerint: tusrajzok, ceruzarajzok, xeroxok, fénymásolatok, nyomtatott térképek. A terviratok fajtái a következőképp oszlanak meg: talajmechanikai szakvélemények, erőtani számítások, statisztikai táblák (külön sorozatban). A tervek jellegüket tekintve mind másolatok, eredeti legfeljebb a részletrajzok közt található. A tanácsi/polgármesteri tervtár második állaga helyszínrajzokat, telekkönyvi vázrajzokat foglal magában. Mint ismeretes, a telekkönyvi hatóság feladatait 1914-ig a Budapesti Királyi Törvényszék látta el. Az érdekeltek megrendelésére a mérnöki hivatal készítette el a szükséges szabályozások, telekosztások rajzait, a vonatkozó területkimutatásokkal, melyek eredeti példányait a törvényszék vette át. Egy-egy másolati példányt kaptak az érdekeltek, a harmadikat pedig a törvényszék hitelesítő záradékával ellátva a tanácsi tervtárban őrizték.

59 1914-től annyi változás történt, hogy a hatósági jogkör a törvényszéktől a pesti oldalon a Központi Kerületi Bírósághoz, a budain az I—III. kerületi járásbírósághoz került. A helyszínrajzok másik része előre nyomtatott űrlapokon, 1:720 méretarányban készült, és 1914 után ezt csatolták a mindenkori építési szabályzat értelmében az engedélyezésre beadott tervekhez, a korábbi egyedi rajzok helyett. Ezeket a tanácsi/polgármesteri ügyosztály bocsátotta az építtetők rendelkezésére, és helyezett egy példányt saját tervtárába.

60 A tanácsi/polgármesteri tervtárban őrzik a fővárosi ingatlanok leltár-lapjait, melyek tulajdonképpen térképekre vetített telekkönyvi vázrajzok: a beitelkekről 1: 720, a kültelkekről 1:1440 méretarányban. Alaptérképként a mérnöki hivatal említett 1880., 1890. és 1908. évi felméréseit használták. A tervtár harmadik része a Fővárosi Közmunkák Tanácsa provenienciájához tartozik. Itt városrendezési épületterveket, a peremvárosok és Budapest környékére vonatkozó dokumentumokat találunk. A nagyszámú városrendezési terv kerületenként csoportosított, a legkülönbözőbb anyagon (vászonra kasírozott papír, karton, papír, vászonpausz) és sokféle technikával készült. Található néhány eredeti darab, illetve szignált másolat is. A szerzők között egy sor híres tervező neve olvasható (pl. Hauszmann Frigyes, Ybl Miklós, Wohlfath Henrik, Bierbauer Virgil stb.). Bár az anyag hiányos, a kutatásnál mégis jól használható. Az első sorozat5