Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - HÍREK - Tóth Ágnes: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár új épülete / 101–102. o.

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár új épülete A levéltár rekonstrukciójáról a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 1992. november 12-i ülésén született döntés. Ezt megelőzően rövid időn belül két alkalommal is szerepelt az intézmény megoldatlan helyzete a megyei közgyűlés napirendjén. A döntést az intézmény helyzetének javításáról vagy megoldásáról a romló anyagi lehetőségek közepette sem lehetett tovább halogatni. A levéltár ugyanis — mint ahogyan az a szakmán belül köztudomású volt — 30 év óta változatlan, illetve romló körülményei miatt nemhogy az új kihívásoknak, de alapvető, törvényben előírt kötelezettségeinek sem, vagy csak részben tudott eleget tenni. Az 1950-ben alapított megyei intézményt Kecskemét város egykori levéltárában helyezték el. Az évtizedek alatt többszörösére duzzadt iratanyagot vizes, salétromos pinceraktárakban, illetve a Klapka utcában kapott igen rossz állapotú raktárban kellett elhelyezni. A munkatársak — munkaszobák híján — a raktárakban kényszerültek dolgozni. A levéltár sem anyaggyarapítási, sem anyagvédelmi feladatainak nem tudott megfelelni. Ilyen körülmények között különösen nagy erőfeszítést kívánt az intézmény dolgozóitól a kárpótlással öszszefüggő több százszorosára emelkedett ügyfélforgalom, illetve az intézmény szolgáltató kötelezettségeinek szakszerű ellátása. A közgyűlés döntését — amely egy új megyei levéltári központ, és nem egy új megyei levéltár felépítését tűzte ki célul — a szűk anyagi lehetőségek, illetve kisebb mértékben politikai érdekek is motiválták. Az elképzelés szerint a megye a levéltári központ leiépítését követően — a meglévő kiskunfélegyházi, és kiskunhalasi részleg mellett — fióklevéltári hálózatot szándékozott létrehozni. Bár a döntéselőkészítés folyamán a további anyagszétaprózás szakmai veszélyeire és pénzügyi hatásaira többször is felhívtuk a figyelmet, az akkori körülményeket és pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve egy többlépcsős beruházás mellett döntött a közgyűlés. Az építkezés a megye tulajdonában lévő Klapka utcai telken valósult meg, így a korábban itt őrzött kb. 2500 ifm terjedelmű legújabbkori iratot, valamint Baja város iratanyagát az építkezés időtartamára egy volt szovjet laktanyába költöztettük. Az itt dolgozó munkatársainknak mintegy három évig a korábbiaknál is nagyobb terheket kellett vállalniuk, hisz fűtetlen raktárakban és civilizáltnak korántsem tekinthető körülmények között végezték munkájukat. Az új megyei levéltári központ terveit Báhner József, a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat munkatársa készítette, kivitelezője pedig a Finis Építőipari- és Szolgáltató Kft. volt. Az épület esztétikus külseje, a városközpont hagyományos építészeti arculatába illesztése a tervező mesterségbeli tudását dicséri. A mintegy 1190 négyzetméter hasznos alapterületű új épületben a korábbinál üü00 ifm-rel több, összesen kb. 4500 ifm anyag fér el, és munkatársaink is végre megfelelő körülmények között dolgozhatnak. Jelentős eredmény számunkra, hogy a szakkönyvtár korábban igen nagy gondot jelentő elhelyezése szintén megoldódott, és külön öröm, hogy a kutatószoba is megfelel az intézményünket látogató kutatók elvárásainak. Az, hogy a döntés egy új levéltári központ, és nem új megyei levéltár felépítését tartalmazta, már az építkezés megkezdése előtt nyilvánvalóvá tette: a városháza épületében lévő irategyütteseket továbbra is ott kell őriznünk, és nem lesz lehetőségünk számottevő mennyiségű anyag beszállítására sem. Vagyis eleve számolhattunk az új épület befogadóképességének határaival, valamint 101