Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - MÉRLEG - Gazdag István: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1–2. Bp., 1992–1993 / 79–83. o.

ciáldemokraták ügyei is, 140 fő. (80) Közlésre került Kádár János és társai perújrafelvételi tárgyalásáról készített gyorsíró jegyzőkönyv (részlet) és Czakó Kálmán Rajk László és társai perújítási tárgyalásáról készített feljegyzése. Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke kérésére Czakó Kálmán elkészítette a politikai elítéltekről szóló kimutatást. E szerint 1954. november 5-én 4606 politikai elítélt szerepelt a nyilvántartásban. (88) Nagyon sok információt tartalmaz Czakó Kálmánnak a kormányfő számára készített feljegyzése a politikai ügyek felülvizsgálatáról. A bírósági tárgyalások során „... kihallgatott tanúk sok esetben részletes vallomást tettek a bíróság előtt a vizsgálat törvénytelen módszereire vonatkozóan." A hatóság által alkalmazott törvénytelen módszereket Péter Gábor altábornagy és Szűcs Ernő ezredes honosította meg. Az eljárások irányelveit azonban a párt felső vezetői, így Rákosi Mátyás, Farkas Mihály határozták meg. A feljegyzésben szerepel 19 volt áv. tiszt neve, akik fontos szerepet játszottak a törvénytelen eljárások során. (89) Czakó Kálmán legfőbb ügyész az 1955. márciusi KV határozat után Rákosi Mátyásnak írt feljegyzésében bizonygatja, hogy Nagy Imre időszakában is hű maradt Rákosihoz. (95) Hegedűs András kormányfő 1956. október 7-én Gerő Ernőhöz, az MDP KV első titkárához írt feljegyzésében Farkas Mihály bíróság elé állítását és elítélését sürgeti. (101) Az Igazságügyi Minisztérium a népbírósági tanácsokról alig féléves működés után értékelő jelentést készített. Megállapították, hogy „... a népbírósági tanácsok konkrét ítéleteiről alig adunk tájékoztatást. Ennek oka elsősorban az ENSZ ötösbizottsága jelentése elleni kampányban gyökeredzik: ... nem kívántunk dokumentációt szolgáltatni az Ötösbizottságnak és támogatóinak az ellenforradalmárok elítéléséről." A jelentés készítői felvetik, hogy a jövőben a tárgyalásokról és az ítéletekről a minisztérium adjon tájékoztatót az MTI-nek. Domokos József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az előterjesztést nem fogadta el. (104) A forradalom levrése után a megtorlásban kiemelt szerepet kapott a katonai bíróság. Az Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya részletes tájékoztatót készített a katonai bíróságok 1957. évi munkájáról. (108) A BM Állambiztonsági szervei 1956 novembere óta ellenforradalmi bűncselekmények miatt 4488 személyt tartóztattak le. A jelentésben a letartóztatottak szociális származás és foglalkozás szerinti megoszlása olvasható. (114) Igen érdekes az SZKP KB részére készített anyag a személyi kultusz idején elkövetett magyarországi törvénysértésekkel kapcsolatban. A jelentés megállapítja, majd részletezi, hogy a törvénysértő eljárásokban szovjet vezető személyek és a Szovjetunió Állambiztonsági Szerve is részt vett. Rákosi Mátyás koncepciós ügyekben többször tárgyalt Sztálinnal. Az MSZMP KB az anyagot megküldte tájékoztatásként a testvérpártoknak. (115) Nagyon sok adatot, eseményt ismerhetünk meg a Biszku Béla miniszterelnök-helyettes által aláírt összefoglaló anyagból az államvédelmi és igazságügyi szervek törvénytelenségeiről. Az összefoglalásban megtalálható a személyi kultusz áldozatainak névsora. (116) A kötet megjelenését segítette a Soros Alapítvány, személy szerint Vásárhelyi Miklós. A nagyon szép táblaborítót Szabó Árpád tervezte. A második kötet bevezető dokumentuma a m. kir. csendőrség felügyelő ügyeszének határozata Franczia Kiss Mihály és társa ügyében. A határozat az ügy részletes feltárását tartalmazza, de mivel „... a közkegyelemre vonatkozó rendelkezés előfeltételei fennforognak ... a bűnvádi eljárást abbahagyni kellett." A szerkesztők a lábjegyzetben utalnak a Nemes Dezső szerkesztette „Iratok az ellenforradalom történetéhez" című kötetre, illetve az abban közölt értékelésre. Farkas Mihály tájékoztatója szerint 1945. február elsejével megkezdte működését a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya. Feladata: a fasiszták bíróság elé állítása, a demokratikus 81