Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Hermann Róbert: Mészáros Lázár levelei Csány Lászlóhoz / 63–76. o.

március végén betegsége miatt megválik beosztásától; június végétől a délvidéki erők (IV. és V. hadtest) főparancsnoka. 1849. augusztus 7-én leköszön. Emigrál, 1867 után hazatér. 36 Henryk Dembinski, gróf (1791—1864), az 1830—31-es lengyel felkelés tábornoka, 1849-ben honvéd altábornagy, a fősereg fővezére, majd áprilistól az észak-magyarországi csapatok (a későbbi IX. hadtest) parancsnoka. 1849. július l-jétől vezérkari főnök, július 30-tól augusztus 9-ig a déli fősereg fővezére. Emigrál. — Dembinskit a működésével elégedetlen tisztikar az 1849. február 26—27-i kápolnai vereséget követően március 3-án Tiszafüreden elmozdította a fő vezér ségről. 37 1849. március 9-én. A kitüntetést, a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát Görgein kívül Guyon Richárd ezredes, Józef Bem, Perczel Mór és Damjanich János vezérőrnagyok, Kiss Ernő és Vetter Antal altábornagyok kapták meg. — Mészáros itt meglehetősen tendenciózusan foglalja össze Görgei 1849. február 26. — március 8. közötti működését. A Görgei-hadtest említett két hadosztálya (Kmety György és Guyon Richárd ezredeseké) ugyanis Dembinski intézkedései miatt nem vehetett részt a kápolnai csatában. A március 3-i tiszafüredi „zendülés" Klapka hadtestében kezdődött, s Dembinski leváltását a tisztikar egyöntetű határozata alapján Szemere Bertalan országos biztos eszközölte. Görgei 1849. március 3-ári téves felderítési adatok alapján ürítette ki Poroszlót; a község megtartásának az újabb támadási tervben nem volt jelentősége. 38 Az érdemrendek említett kiosztásánál. A jelenetet leírja Hunfalvy Pál: Napló 1848—1849. S. a. r. Urbán Aladár. Bp., 1986. 221—22. o. és Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1982. 11—12. o. 39 Damjanich János (1804—1849), cs. kir. százados a 61. (Rukavina) gyalogezredben, majd a 3. honvédzászlóalj őrnagya. 1848. október 14-től alezredes, dandárparancsnok, november 25-től ezredes és hadosztályparancsnok a bánsági hadtestben. 1848. december végén tábornok, január elején a bánsági, március elejétől a III. hadtest parancsnoka. 1849. július 10-től Arad vár főfelügyelője, július végétől parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. 40 A 16., gróf Károlyi István által felállított huszárezred. 41 Nagy Sándor, Kolozs megyei tiszti főorvos, 1849. március 21-től az erdélyi hadsereg törzsorvosa. 42 Az orvostudomány és a sebészet doktora. 43 Sajátságos ember. 44 Csappantyús, illetve gyutacsos, tehát kémiai gyújtású töltény. 45 Bem ugyanis azt tervezte, hogy a két cs. kir. román határőrezred, a 16. (orláti) és a 17. (naszódi) területén székely telepesekkel telepíti be, hogy ezáltal a bukovinai határszél felől is biztosítsa Erdélyt. A tervre 1. Kovács Endre: Bem a magyar szabadságharcban. Bp., 1979. 144—145. o., Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos. In: Molnár András szerk. Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790—1849. Zalaegerszeg, 1990. 237. o. Bem erre vonatkozó felhívását közli Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848—1849. II. k. Pest, 1869. 350—351. o. 46 Boulay de la Meurthe, Henri (1797—1858), a francia köztársaság alelnöke. 47 „Jöjj közénk, Szentlélek"; itt annyi, mint alakuló ülés. 48 Állandóságot, összetartást. 49 Vécsey Károly, gróf (1807—1849), cs. kir. alezredes a 2. (Hannover) huszárezredben, 1848. október 12-től honvéd ezredes, december 12-től vezérőrnagy, januártól a bácskai hadtest, március végétől az aradi ostromsereg, az V. hadtest parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. 50 Répásy Mihály (1800—1849), cs. kir. őrnagy a 6. (Württemberg) huszárezredben, 1848. október 12-től honvéd ezredes, ezred- és hadosztályparancsnok a feldunai hadtestben, novembertől vezérőrnagy és a hadügyminisztérium osztályvezetője, december végétől a tartalék hadtest, január végén Debrecen katonai parancsnoka, februártól március közepéig a II. hadtest parancsnoka; később ismét osztályvezető a hadügyminisztériumban. 1849. július 29-én Szegeden kolerában hal meg. 51 Aulich Lajos (1793—1849), cs. kir. alezredes és zászlóaljparancsnok a 2. (Sándor) gyalogezredben, 1848. október 24-től honvéd ezredes és ezredparancsnok, decembertől hadosztályparancsnok a feldunai hadtestben, 1849. február 25-től vezérőrnagy, március közepétől május végéig a II. hadtest parancsnoka, július 14-től hadügyminiszter. Az aradi vértanúk egyike. 52 Perczel Mór (1811—1899), képviselő, 1848 szeptemberében a Zrínyi-szabadcsapat parancsnoka, októberben honvéd ezredes, a drávai hadtest, a későbbi II. hadtest parancsnoka, november l-jétől vezérőrnagy. 1849. március közepétől június közepéig a IV. hadtest, július elejétől végéig a közép-tiszai hadsereg parancsnoka. Emigrál, 1867-ben hazatér. 74