Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Alföldi Vilma: Az Állami Ellenőrzési Minisztérium vizsgálata az Út-, Vasúttervező Vállalatnál, 1955 / 27–37. o.

1985. I. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1985. L. Újabb fordulat. A régi „irányvonal" óvatosabb érvényesítése 273—292. 3 Szabad Nép. 1955. április 18. 4 Szabad Nép. 1955. április 19. Ügyünk győzelmének záloga: a nép, a párt és a kormány töretlen egysége. 5 1955. évi 27. tvr. az Állami Ellenőrzés Minisztériumának felállításáról. A tvr.-t 1955. augusztus 16-án hirdették ki. 6 1955. évi 28. tvr. az Állami Ellenőrzés Minisztériumánaik hatásköréről. A tvr.-t 1955. augusztus 16-án hirdették ki. Az állami ellenőrzés nagy múltra tekint vissza, jogelődjét az Állami Ellenőrzési Központot 1948-ban alapították — neve a későbbiekben Állami Ellenőrző Központra változott, 1952-től újra Állami Ellenőrzési Központ néven szerepelt. Ellenőrzéseinek egyik sarkalatos pontja a tervfegyelem betartásának vizsgálata volt. Erről külön tvr. is rendelkezett az 1950. évi 4. tvr. a Tervgazdálkodás büntetőjogi védelme címen. 7 Magyar Országos Levéltár (MOL) XIX—H—1—a. Bebrits Lajos iratai 1. doboz. 1955. Vizsgálati jegyzőkönyv 1955. december 29. iktatószám nélkül. Másolati példány hitelesítés nélkül. A jegyzőkönyvet Vincenti Sebestyén, Sugár Géza, Krieper Ferenc, Pölaseczky János az ÁEM ellenőrei, valamint Bartalics Géza az OÉH sz9.liPFt.oii1 készíti ttö 8 Az UVATI alapítását a 398/20/1950. NT sz. határozat rendelte el. L. NT HT 1950/20. 9 A földalatti építkezéseit 1953-ban leállították. Az OT 1953. júl. 16-án kelt levelében értesítette a közlekedési minisztert, hogy „Pártunk és 'kormányunk a megadott gazdasági irányelveknek megfelelően csökkentette a földalatti vasút 1954. évi hitelkeretét (200 millió Ft-ra az 1953. évi közel 900 millióval szemben)". Az 1954. évi hitelkeret gyakorlatilag a továbbépítést nem, csak az állagmegóvást tette lehetővé. 10 13/12—3/1954. KPM sz. hat. UVATERV irattár. 11 Az 1951-ben módosított 5 éves terv IV. fejezet 3. pont. Vasúti közlekedés alfejezetében ki is mondja: „Az 5 éves terv folyamán 178 km új vasútvonalat kell építeni, melynek döntő része a Dunai Vasmű, illetve a honvédelem érdekeit szolgálja". 12 A II. világháború után a 41-es főközlekedési út volt az első 120 km/óra sebességre alkalmas korszerű vonalvezetési síkvidéki út 6 m széles betonburkolattal. Az út, a második szakasz Vásárosnamény—Beregsurány megépítése után közvetlen közúti összeköttetést létesített Szovjetunió és Magyarország között, 1956 októberében ezen az úton vonultak be az orosz csapatok a forradalom leverésére. 13 Ez a vonal kapcsolja össze a Veszprém—zirci vonalat a Székesfehérvár—komáromi vonallal, a balinkai és a dudari bányák érintésével. 14 Áz UVATERV tervei alapján készült az 1952-ben átadott csepeli gyorsvasút Boráros tér—Csepel Ady Endre út közötti szakasza is. 1955-ben már az első export tervet is elkészítették, az egyiptomi Helvani Nílus-híd tervét. 15 MOL XIX—H—1—a. Bebrits Lajos iratai. 1. doboz. 1955. Bebrits Lajos 1949— 1956. okt. 29-ig közlekedési és postaügyi miniszter. (Bölöny József: Magyarország kormányai 1848—1975. Budapest, 1978.) 16 L. az OÉH elnökének 3/1955. sz. ut. Terv.Ért. 1955. IX. 30. 17 Az ÁEM ellenőre „Hatvan állomás felvételi épülete és a vele szorosan kapcsolatos létesítmények tervezési feladatának vizsgálata rajz- és szöveganyag mennyisége szempontjából" címmel külön jegyzőkönyvet vett fel, melyben fejezetenként számszerűen meghatározza a tervben szereplő és az általa szükségesnek ítélt szöveg és rajzlapokat. L. MOL XIX—A—30—a. ÁEM irat. 1955. 69. doboz, iktatószám nélkül. 18 MOL XIX—A—30—a. ÁEM irat. 1956. 69. doboz. Iktatószám nélkül 1955. dec. 9. Szabó Imre szakértő feljegyzése a gyöngyösoroszi ércelőkészítőmű keskeny nyomtávú vasút tervezéséről. A szakvélemény 2. pontja azt kifogásolja, hogy az UVATERV talajmechanifeai osztályának szakvéleménye a töltésépítésnél igen költséges megoldásokat írt elő: a magas plasztikus indexű talajok miatt 4 m-nél magasabb töltések alsó részen kőlábazattal megtámasztott száraz kőrakatokat és ezek között kő szórásokat... Helyesebb és olcsóbb lett volna, véli a szakértő, a töltést salakkal vagy ha a környéken található, homokliszttel rétegesen készíteni. 19 A KPM rendszeresen adott ki utasításokat a tervfegyelem biztosítására. Ezen utasítások alapja a tervgazdálkodás büntetőjogi védelme címet viselő 1950. évi 4. tvr. volt. A 20/62/1952. KPM utasítás (Közi. Ért. 23.) elrendeli, hogy a tárca felügyelete alá tartozó intézmények, vállalatok kötelesek havonta jelenteni a tárcának és az OT-nak, hogy történt-e tervfegyelemsértés, 1953-ban a 63. sz. KPM utasítás (Közi. Ért. 14.) mintegy megerősítésképpen megismétli és kiegészíti az 1952-es 36