Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Miklós: Marosvásárhely levéltárának története 1848-ig / 50–59. o.

SZABÖ MIKLÓS Marosvásárhely levéltárának története 1848-ig* Marosvásárhely egyike azoknak az erdélyi városoknak, amelyek levéltára megmenekült a mostoha idők pusztításaitól, és régi iratanyaga páratlan gazdagságával áll a városi élet és általában az erdélyi múlt kutatóinak rendelkezésére. Á levéltár kialakulását, fejlődését, rendezését és lajstromozását, azaz történetét a romániai levéltárügy intézményes rendezése körülményei között tártuk fel Jakó Zsigmond ösztönző és példamutató munkásságától indíttatva.

1 Párhuzamosan, de főleg azt követően került sor a Maros-parti város levéltárának régi rendje helyreállítására.

2 így a XV—

XIX. századból fennmaradt iratok tízezrei váltak Erdély felmérhetetlenül értékes forrásörökségének részévé. A város levéltárának története elválaszthatatlan az általános erdélyi ügyintézés, a XVIII—

XIX. századi korszerű iratkezelés és levéltárügy alakulásától, de magán viseli mégis a „székely főváros" fejlődésének sajátos vonásait is. * * # A levéltár első darabjai a várossá fejlődés bizonyos fokán jelentek meg, és a városi közélet kibontakozása, a város önkormányzati szervének tevékenysége során gyarapodtak, sokasodtak. Erdély nagyobb városaihoz (Szeben, Brassó, Kolozsvár, Beszterce stb.) viszonyítva Marosvásárhely később indult el a várossá fejlődés útján. Pontosan nem is tudjuk, kitől — melyik királytól vagy erdélyi vajdától — kapta első kiváltságleveleit, mióta van önkormányzati szerve. Egy 1300 körül, de 1304 előtt kiadott okiratban, majd a ferencesek rendjének 1316. évi lajstromában találkozunk először nevével Forum Siculorum, azaz Székely-Vásárhely formában.

3 Egy 1323. július 5-én kelt okiratban Nóvum Forum Siculorum (Űj Székely-Vásárhely) néven

4 jelenik meg. E néven 1332-ben a pápai dézsmajegyzékben a székelység egyik legnépesebb helységeként említik.

5 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a Maros-parti város ez idő tájt vásártartási joggal rendelkezett, és éppen e jogot biztosító kiváltságlevele képezte levéltárának első darabját. Székely vásárhely még a XIV. században újabb kiváltságokat szerzett, hiszen a ferencesek egy 1400-ban kelt okiratában már oppidumként, azaz mezővárosként említik.

6 Fejlődésének e szakaszában már saját önkormányzati szerve volt. Amint ezt a város levéltárában napjainkig fennmaradt 1470-ben kelt okleveléből is kitűnik, ekkor a városnak választott bírája és esküdt polgárai — * A tanulmány román nyelven megjelent a Revista Archivelor c. folyóiratban: III. évf. 1 szám (1960) 235—249. old. A függelékben közöltem magyarul a Formula Iuramenti Archivariorum címmel a levéltárosi eskü formuláját, valamint az Instructio Archivariorum c. munkautasítást. 50