Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Dóka Klára: Balázs Péter (1922–1991) / 109–110. o.

1978—1979-ben rövid ideig a Magyar Országos Levéltár osztályvezetője volt, majd 1979-től, 1984-ben történt nyugdíjazásáig főigazgató-helyettesként az Űj Magyar Központi Levéltárban dolgozott. Megszervezte a levéltár Módszertani Osztályát olyan alapokkal, hogy az ne csak e levéltár igényeit elégítse ki, hanem az egész területet szolgálja. A szervezeti egység ebben az időben még Módszertani és Szakfelügyeleti Osztályként működött. A szakma szolgálata érdekében — a vonatkozó korábbi jogszabályok szerint — kidolgozta a levéltári középkáderképzés tematikáját, programját, összeállította a vonatkozó szakirodalmat az oktatók és hallgatók részére. Egyik szerzője volt a tananyagként szolgáló „Levéltári ismeretek kézikönyvé"-nek. Megindította a „Levéltári Módszertani Füzetek" című sorozatot, melynek első három füzete (a levéltári mikrofilmezésről, a kiállításokról szóló, valamint a hiánypótló „Német forrásszöveg olvasási gyakorlatok") gondozásában jelent meg. Jelentős eredményeket ért el az egyházi levéltárak iratainak feldolgozása terén. A református levéltárakról készült fondjegyzék — a Magyar Országos Levéltár gondozásában — ugyan már 1976-ban megjelent, majd a munka leállt, mígnem 1983-ban az evangélikus kötet kiadásával (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei III. A magyarországi evangélikus egyház levéltári anyagának fondjegyzéke, szerk.: Nagy Lajos. Bp. 1983) a Balázs Péter által irányított Módszertani osztály újra indította. Fontosnak tartotta a levéltárak külföldi kapcsolatait és a nemzetközi tájékozódást. Irányításával 1983-ban válogatás jelent meg egyes fontosabb külföldi szakcikkek fordításaiból. 1976-ban látott napvilágot az általa szerkesztett angol nyelvű ismertetés a magyar levéltárakról. (Guide to the Archives of Hungary. Bp. 1976.) A nagy sikerre való tekintettel a munka kibővített változata 1983ban magyar nyelven is megjelent „Magyarország levéltárai" címen. A felsorolt fontos munkákon kívül számtalan cikket, tanulmányt írt a Levéltári Szemlébe és más folyóiratokba a szakma különféle területeiről. Szívesen foglalkozott levéltártörténettel, a levéltárügy jelen századi fejlődését különös figyelemmel kísérte. Nyugdíjasként gyakran találkozhattunk vele az Országos Levéltár és az Űj Magyar Központi Levéltár kutatótermében. Élete utolsó éveiben az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával forráskiadványt készített a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium irataiból „Dokumentumok a közgyűjtemények 1939—1949 közötti történetéhez" címen. A bizonyára nagy érdeklődést keltő munkát csaknem teljes egészében sikerült befejeznie. E témához kapcsolódott „Az 1947. évi XXI. (A levéltárügy rendezéséről szóló) te. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig" című terjedelmes tanulmánya, melyet az Űj Magyar Központi Levéltár Közleményei számára készített, és néhány nappal halála előtt juttatott el a levéltárba. E munka megírását az új levéltári törvény előkészületei teszik aktuálissá, hiszen a 40—50 év előtti események sok vonatkozásban még máig is tanulságokkal szolgálnak. Megemlékezésünkben nem törekedhettünk a teljességre. Azonban az elmondottakból is látszik, hogy Balázs Péter fáradhatatlan, sokat vállaló, érdekes egyéniség volt. Életében sajnos nem kapta azt az elismerést, amit munkája és eredményei alapján megérdemelt volna. Családi körben temették el. Dóka Klára 110