Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - HÍREK - Major Zoltán László: Levéltári Napok 1991: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1991. május 7–10. / 100–101. o.

LEVÉLTÁRI NAPOK: 1991 Hajdú Bihar Megyei Levéltár 1991. május 7-10. Május 7—10-ig immár tizenötödik alkalommal rendezték meg megyénkben a Levéltári Napokat. Az érdeklődők figyelmének felkeltése mellett az újabb levéltári tudományos kutatásokról és a levéltárd források sokszínűségéről kaphattunk képet. Debrecenben, Hajdúnánáson és Püspökladányban tartották az előadók a levéltári dokumentumok alapján értékes előadásokat. A Hajdú-Bihari Napló 1991. május 4-én egész oldalt szentelt a levéltárnak Helytörténet címmel. Filep Tibor ismertette a Bihar megye és a Hajdúság című történeti helységnévtár kötetet, Gazdag István pedig Hadifogoly-állomás Debrecenben című írásával jelentkezett, ölveti Gábor közölte gróf Széchenyi István 1841. július 1-i levelét a debreceni polgári Casinó egyesülethez. Ugyanezen az oldalon kapott helyet a Levéltári Napok programja is. A Levéltári Napok megnyitójára május 7-én Debrecenben a Szakszervezetek Megyei Könyvtárában került sor. Matolcsi Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei önkormányzati Közgyűlés alelnöke megnyitójában Kölcsey Ferenc gondolatait idézte a nemzeti múlt megbecsüléséről. Szólt a közgyűjtemények értékmentő, értékteremtő szerepéről és az új feladatokról. Kiemelte a levéltár, mint kutató műhely szerepét, és elismerő szavakat mondott a levéltári kiadványokról. Bevezető gondolatai után Rácz István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára tartotta meg színvonalas, összegző előadását Debrecen történeti kutatásainak tárgyköréből. A helytörténetírás a nemzeti történetírás szerves része, rendkívül fontos mennyiségileg is és minőségileg is — mondotta előadása elején. Legfontosabb történetírói — etikai feladatként az igazségkeresést jelölte meg. Debrecenben olyan történetírókra hivatkozott, mint Szűcs István, Zoltai Lajos és Balogh István, akiknek a tudományos és etikai mércéje igen magas volt. A történetírás feladatai közé sorolta az elhanyagolt területek kutatását, a differenciált ábrázolást, az új források feltárását, a témakörök tágítását, a módszertani újítást és a szemléleti váltást. Megemlítette, hogy a történetírás a dogmatikus szemléleti maradványok elhagyásával a 70-es, 80-as években fejlődésének új szakaszába érkezett. Végezetül a várostörténet, a társadalomtörténet kutatásainak hiányaira mutatott rá, konkrét helytörténeti kérdéseket villantva fel. Délután Debrecenben, a Hajdú-Bihari Napló Lap- és Könyvkiadó Kft. klubja helyiségében volt rendezvény. Filep Tibor, a Hajdú-Bihari Napló Lap- és Könyvkiadó Kft. kulturális rovatvezetőjének előadása hangzott el az 1956-os forradalom történetének forrásairól. Az előadónak az 1956 évi debreceni eseményekről már a múlt évben megjelent egy 'kötete. Ennek kapcsán a Megyei Levéltár anyagának ós a megyei bírósági anyag kutatásának lehetőségéről szólt. Szükségesnek tartotta a memoár irodalom vizsgálatát is. Május 8-án. Debrecenben a Tóth Árpád Gimnáziumban kamara-kiállítás nyílt. Címe: Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából „A reformkori Debrecen". A kiállítást ölveti Gábor levéltáros nyitotta meg. Debrecen városának reformkori iratanyagából kiemelte azt az 1845, október 4-i 100