Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Hiller István: Határvonal, 1637: spanyol orientáció és bécsi politika a XVII. század derekán / 3–12. o.

Az állandó követek munkájáról Carter írt részletesen: Charles Howard Carter: The Ambassadors of early modern Europe: Pattern of Diplomatic Representation in the early seventeenth century. In: From the Renaissance to the Counter—Reformation—Essays in honour of Garret Mattingly London 1966. 268—295. o. 4 Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a XVII. századból. Bp. 1884. X. 5 Illésházy István volt a bécsi és a zsitvatoroki béketárgyalásokon az erdélyi tárgyalóküldöttség vezetője. 6 A zsitvatoroki békeszerződést 1606. november 11-én írták alá I. Rudolf (Ernst Molart), Bocskai István (Illésházy István) és I. Ahmed (Ali budai pasa) megbízottai. 7 Hans von Molart Freiherr zu Rainegg und Drosendorf. A zsitvatoroki béketárgyalásokon a császári küldöttség vezetője, 1612—19 a Haditanács elnöke. Adolf ab Althan Freiherr zu Goldegg und Murstetin. A zsitvatoroki, a bécsi (1615) békekötésen a császári küldöttség tagja, a gyarmati tárgyalásokon (1625) a küldöttség vezetője. 8 A társadalom egész területén megmutatkozó kérdésfeltevést Descartes foglalta egységes, filozófiai rendszerbe. René Descartes: Válogatott filozófiai művek. Bp. 1980. Értekezés a módszerről 205—222. o. 9 Michael Starzer a Habsburg Birodalom konstantinápolyi állandó követe 1610—22. 10 Cornelis Hágáról részletesen ír jelentéseiben Johann Rudolf Schmid, későbbi konstantinápolyi császári követ (1629—42) is. Beszámolóiban Hagat, mint a Habsburgérdekek egyik legállhatatosabb ellenfelét tünteti fel. „Questo Cornelio é un malissimo huomo, che pratticherá terribilmente contra noi." Schmid jelentése. Bécs 1628. szept 8. Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Türkéi I. —116 Turcica 1642 —43. 1642. fol. 233. 11 Anton Ernstberger i. m. 19. ül. Starzer jelentése Molartnak. 1612. május 7. Konstantinápoly u. o. 42—43. 12 Rudolf Neck: Andrea Negroni — Ein Beitrag zur Geschichte der österreichisch— türkischen Beziehungen nach dem Frieden von Zsitvatorok. In: Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs Bd. 3. Wien 1950. II. Mátyás instukciója Negroninak 1612. május 1. Ernstberger i. m. 41. o. 13 A Negroni által Konstantinápolyba vitt ajándékok jegyzéke Hans Molart Michael Starzernak 1612. máj. 26. Bécs. Ernstberger i. im. 44—45. o. 14 Franz Krones: Handbuch der Geschichte Oesterreichs Berlin 1879. III. 510. o. Das einstige fligende Wort: „Der Kaiser habé in seinen Reichen drei grosse Berge, Eggenberg, Questenberg und Werdenberg und drei Steine: Dietrichstein, Wallenstein und Liechtenstein." 15 Franz von Dietrichstein, Hans von Eggenberg, Johann Baptist Verda von Werdenberg, Hans von Liechtenstein — a Titkos Tanács tagjai. A Titkos Tanács tagjairól, a testület működéséről legjobban a fennmaradt jegyzőkönyvek tanúskodnak. HHStA Vortráge 1 (1631—35) Frotokolle und Gutachten des Geheimen Rates. Gerard Freiherr Questenberg a Haditanács alelnöke, Dietrichstein cseh és morva helytartó. Családi levéltára ma Brnóban található Statny Archív (StA) Brno, Dietrichstein család levéltára. Franz Dietrichsteinnek szóló spanyol követjelentések és iratok 1625—1636. G. 140. c. 439. Albrecht Wallenstein a császári hadsereg főparancsnoka „in forma absolutissima", Werdenberg az udvari kancellária vezetője. A spanyol politika magyar kapcsolatrendszerét más alkalommal szeretném megvizsgálni. Annyi mindenesetre leszögezhető, hogy Esterházy nádor Aranygyapjas lovagi kitüntetése vagy Pázmány spanyol évdíja szervesen illeszkedett az Escorial politikai elképzeléseibe. Ld. Ofiate levelezése Esterházyval 1622—34. OL P 108 Esterházy It. Repos. 71. fasc. 16. fol. 352—370. 16 Manfréd Merkes: Belohnungen und Gunstbeweise in der spanischen Politik des 17. Jahrhunderts. In: Spiegel der Geschichte Festgabe für Max Braubach zum 10. Aprii 1964. Münster 1964. 427—455. o. 17 Merkes i. m. 431—449. és Friedrich Johannes Kalff: Funktion und Bedeutung des Órdens vom Goldenen Vlis in Spanien von XVI. bis zum XX. Jh. Bonn 1963. 34—51. és Fraknói Vilmos: Pázmány Péter spanyol évdíja. In: Magyar Sión 1869. 7. 22. 18 Ifiigo Velez de Guevara conde de Onate — Spanyolország bécsi követe, IV. Fülöp egyik legtekintélyesebb európai diplomatája. 19 A bécsi spanyol pártról Josef Polisensky: Der Krieg und die Gesellschaft in Európa 1618—48. Documenta Bohemica Bellum tricennale illustrantia Tom. I. Praha 1971. 45—48. Rambaldo Collalto iratai ma Brnóban találhatók. StA Brno Collalto család levéltára G. 169. A Collatónak szóló spanyol követ jelentések c. 1882. 10