Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - DOKUMENTUM - Mázi Béla: Dessewffy Gyula Mór naplójegyzetei az 1844. évi Komárom megyei tisztújításról / 59–70. o.

22 Dessewffy Gyula Mór naplója 1844. 35—55. pp. — OSZK Kézirattára, Quart. Hung. 4111. 2. kötet. 23 Ifj. Pázmándy Dénes a jan. 8—9-i botrányos közgyűlés miatt vissza akart lépni a jelöléstől; ezzel apja nem értett egyet, mert már „több mint 2000 nemes szavazatát megnyerték". Végül apja levelének, valamint Ghyczy Kálmán rábeszélésének hatására elállt ezen szándékától. L. erre: Ghyczy Kálmán idézett emlékirata 69 f.; id Pázmándy Dénes levele Ghyczy Kálmánnak, Kömlőd, 1844. febr. 10. MTAKK — Ms 4851/655; Ghyczy Kálmán levélfogalmazványa id. Pázmándy Dénesnek, Pozsony, 1844. febr. 16. — Uo. 4851/1. 69. f. 24 A Pázmándy család az 1840-es évek közepén Komárom, Fejér és Győr vármegyékben összesen 3000 magyar hold birtokosa volt. — Mavius i, m. S. 8. A birtokoknál sokkal nagyobb érő volt azonban a család kiterjedt rokonsága — Mavius i. m. S. 13. 25 Huszár Ferenc (1803—1873) 1841-tőí főszolgabíró, apja, Huszár László (1755—1829) is főszolgabíró volt Komárom vármegyében. — Magyar nemzetiségi zsebkönyv II. Nemes családok 1. k. 280—281. o. 26 Ghyczy Kálmán hajlott arra, hogy a főispánt befolyásolják. Kérte ugyanis id. Pázmándy Dénest, hogy közölje velük az ő és barátaik véleményét a titkos szavazás kérdésében. így ők a főispánt informálhatnák, hogy több ideje legyen megfontolni az irányt, melyet követni akar a megyegyűlésen. — Ghyczy Kálmán levélfogalmazványa id. Pázmándy Dénesnek. Pozsony, 1844. febr. 16. MTAKK Ms 4852/506. 27 Bánó József (1824—1910) Sáros vármegyei birtokos család tagja. Iskoláit Eperjesen végezte. Az 1843/44. országgyűlésen jurátus. — Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 1. k. 530. h.; Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái II. k. Bp. 1940. 254—255. h.; Magyar nemzetiségi zsebkönyv II. rész 1. k. 22. o. Csányi Dániel (1820—1867) iskoláit Debrecenben és Kassán végezte. A bécsi Polytechnikumban vízépítészetet tanult. Az 1843/44. országgyűlésen egy ideig Széchenyi István titkára is volt. — Szinnyei i. m. 2. k. 161—162. h. 28 Vadnay Rezső (Rudolf) Borsod megyei család tagja; Nagy Iván szerint 1848-ban magyar belügy-minisztériumi fogalmazó volt. — Nagy Iván: Magyarország családai. 12. k. Pest, 1865. 6. o. Putnoky Móricról nem sikerült adatot találni. 29 Ez nyilvánvaló tévedés — a napló írója elfogult a Sárközy-párt javára —, mert mindkét párt élt a korteskedés fogásaival. — L. erre: Ghyczy Kálmán idézett emlékirata; Mavius idézi Jókay Károly levelét Jókai Mórhoz és Ghyczy Imre levelét Ghyczy Bélához. — I. m. S. 30—31. 30 Horváth Elek (1822—1876). Jogi tanulmányai után az 1843/44. országgyűlésen mint jurátus — táblai jegyző — volt jelen. Az országgyűlés alatt egy — Perczel Mórhoz intézett — beszéde miatt a nádor elfogatóparancsot adott ki ellene. Az elfogatási elkerülte, de ügyvédi oklevelét büntetésül csak 3 év múlva kapta meg. — Szinnyei i. m. 4. k. 1167—1168. h. Szántó Albertről, Tomasich Józsefről és Márkus Károlyról nem sikerült adatot találni. 31 A konzervatív Világ tudósítója erről: „... nem lesz talán felesleges itt megjegyezni, miképp S(árközy) embereinek vezetői legnagyobb részben más megyebeli ismeretlen egyének valának, ollyak, kik a hazában megyéről megyére O'Connel majmaiként a népet ingerelni járnak". — Világ 1844. ápr. 10. (28—29. sz.) 32 Besze János (1811—1892). A régió népszerű szónoka volt. Az 1832/36. országgyűlésen tett szert nagy népszerűségre mint a jurátusok egyik vezetője. 1836-ban Esztergomban telepedett le és a megyei életben mint ellenzéki szónok vitt szerepet. 1848-ban az esztergomi nemzetőrség parancsnoka volt. — Szinnyei i. m. 1. k. 1007—1008. h., Weisz Márton: Besze János életrajza. Klny. H. é. n. Marczali Henrik szerint jóakaró, de csekély műveltségű férfiú volt, aki inkább a természet adományaival, mint meggyőző okokkal hatott. — Pallas nagy lexikona 3. 202. o. 33 Báró Majthényi László akkor Bars megyei adminisztrátor volt. A báró Vay Miklós elnöksége alatti bizottság tagjai Ordódy Vince, Baranyay Zsigmond, Zámory Elek, Szathmáry Dániel, Hollósy László, Csuzy Károly, Kosár Ferenc, Milkovics Zsigmond és Pázmándy Zsigmond voltak. A Majthényi László elnöklete alatti bizottság tagjai: gr. Zichy Miklós, Kürthy Lajos, Konkoly László, Milkovics Antal, Huszár László, Rozsos József, Pázmándy Sámuel, Huszár Ferenc és Halasy Eduárd. — Komárom vármegye 1844. márc. 27-i közgyűlésének jegyzőkönyve — MTAKK Ms 4851/5. 34 A Világ tudósítása szerint a nyilvános szavazásra 1755-en, míg a titkos szavazásra — a Sárközy-párt elvonulásáig — 319-en szavaztak. — Világ 1844. ápr. 10. 69