Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - G. Vass István: Az Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája: jegyzetek a levéltár szervjegyzékének és fondjegyzékének összeállítása közben / 3–15. o.

Hadd tegyek itt egy kis kitérőt. A kérdés megközelítéséhez sok hasznos szempontot adott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciójának 1986. nyarán tartott gyulai vándorgyűlésén Klonkai László statisztikus, a KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának munkatársa. Ő hívta fel a figyelmünket a „Statisztikai Nómenklatúrák" című sorozatban megjelent kis füzetecskére,

16 amely megítélésem szerint minden levéltáros számára nélkülözhetetlen napi segédeszköz kell hogy legyen, mert — a több évtizedes statisztikai gyakorlatra alapozva — meghatározza a „gazdálkodó szervezet" fogalmát, aminek segítségével mi, megfelelően értelmezve és alkalmazva, viszonylag könnyen eldönthetjük, mit tekintsünk önálló fondképzőnek és mit ne tekintsünk annak. A meghatározás így szól: „Statisztikai szempontból gazdálkodó szervezetnek minősül minden olyan jogi személy, amely a társadalom szükségleteit kielégítő terméket állít elő vagy szolgáltatást végez, élén gazdasági szerződés kötésére feljogosított vezető áll, eszközeiről és gazdasági tevékenységének eredményéről beszámolót készít és a MNB-nál, illetőleg az ÁFB-nál

17

, vagy az OTPnál önálló elszámolási számlát vezet." Nagyon fontos, hogy csak a fenti kritériumok együttes megléte avat egy termelő-, szolgáltató- vagy költségvetési egységet „önálló gazdálkodó szervezetté", azaz a mi szempontunkból önálló fondképzővé. Ennek megfelelően önálló gazdálkodó szervezet (fondképző) minden vállalat (trösztök esetében külön a trösztközpont, és külön az egyes tagvállalatok), minden szövetkezet, költségvetési intézmény, társadalmi szervezet stb. Ugyanakkor nem tekinthetők önálló fondképzőnek az ezekhez tartozó telepek és üzemek, továbbá az ezek tulajdonában és kezelésében levő szociális és kulturális intézmények. [A költségvetési szervekre vonatkozóan lásd még a 19/1980. (IX. 27.) PM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdését.] Persze sokan mondhatják: Na, most aztán nem sokkal lettünk okosabbak, hiszen nagyjából ennyit azért eddig is tudtunk, másrészt meg egyik gyárkapura vagy áruházra sincs kiírva, hogy ,,ez egy statisztikai szempontból önálló gazdálkodó egység". — Igaz is! Hogyan állunk hát a nyíregyházi Centrummal? A fenti meghatározás önmagában persze nem elég, de ha azt összevetjük a Centrum Áruházak 1987-ben kiadott Szervezeti és Működési Szabályzatának

18 néhány passzusával, már egyértelmű választ kapunk: „A (Centrum Áruházak) vállalat önálló jogi személy, amely az alapító határozatban megjelölt tevékenységi körében jogképes, önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket ... A vállalat önelszámoló egységei nem önálló jogi személyek. Jogokat és kötelezettségeket csak a vállalat vezérigazgatója által meghatározott (átruházott) hatáskörben szerezhetnek, illetve vállalhatnak. Kötelezettségeikért a vállalat felelős." Majd következik azoknak az egységeknek a felsorolása, amelyek ugyan „önelszámolók", de önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, s így levéltári szempontból sem tekinthetők önálló fondképzőknek: a Csepel Áruháztól a Corvin Áruházon keresztül a Centrum Textilfeldolgozóig, illetve ezek további nyolc budapesti filiáléjáig, valamint a vidéki Centrum Áruházak Békéscsabától Zalaegerszegig, beleértve természetesen a nyíregyházit is. A dolog lényege tehát az, hogy nagyon fontos az alapelvek tisztázása, a biztos fogódzók megtalálása, de a konkrét eseteket mindig csak egyedi vizsgálódással dönthetjük el, mert a valóságban a legkülönbözőbb variációk fordulnak elő. Nem hagyatkozhatunk az illető üzem, telep, szervezeti egység vezetőjének vagy munkatársának „bemondására", mert ismert jelenség, hogy Magyarországon mindenki egy kicsit nagyobbnak és önállóbbnak szeretne látszani, mint amilyen valójában. Az egyes eseteket tehát csak alapító határozat, érvényes szervezeti és működési szabályzat, az egyes tárcák által az alájuk rendelt szervekről kiadott hivatalos jegyzékek, illetve a KSH — fentebb már hi7