Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - Varga János: A Magyar Országos Levéltár öt esztendeje, 1981–1985 / 3–18. o.

legkevésbé ki: mindössze néhány plakát és irat restaurálását kérte tőlünk. Tulajdonképpen ez a magyarázata annak, hogy saját anyagunk helyreállítására a tervezettnél, illetőleg az előírtnál több időt fordíthattunk. Kötészetünk, noha mindvégig krónikus emberhiánnyal küszködött, amellett, hogy folyamatosan ellátta az intézmény mappa-, pallium-, regesztacédulastb. szükségletét, 1999 darab levéltári anyaghoz tartozó, jobbára muzeális értékű kötetet, 1335 könyvtári jellegű könyvet kötött újra, és gondoskodott egyéb jellegű anyagainknak 719 egységbe történő bekötéséről. A levéltári anyagihoz tartozó könyveket a lehetőség szerint eredeti formájukban állította helyre, ami sokféle kötésformát, kötőanyagot (nyersbőrtől a bársonyig) és rendkívül precíz kézimunkát igényelt. Annak ellenére, hogy a tervciklus indulásakor bennlevő anyagunknak csaknem 99°/<ra legalább középszintig rendezett volt, rendezés terén is bőven akadt tennivalónk. Nemcsak a Diplomatikai Fényképtárat kellett helynyerés céljából átköltöztetnünk, a korábbi időszakban felhalmozódott, illetőleg limbusként nyilvántartott — mintegy 308 iratfolyóméter reponenda — egyedi darabjait eredeti vagy újonnan kijelölt helyükre egyéniként beosztanunk, vagy a csomókig lemenőén végzett raktárportalanítás során az iratoknak itt-ott felbomlott rendjét helyreállítanunk. Átborítékoltunk és jelzeteltünk 10 975 darab fényképet, illetőleg nagyítást; a fényképtár időrendi mutatólapjaiból rendeztünk és dobozoltunk mintegy 44 iratfolyómétert; beosztottunk középkori anyagunkról készült 10 672 darab regesztát és száznál több jeflzeteletlen térképet. Anyagkímélés céljából készített xeroxmásolatainkból jelzeteltünk és dobozoltunk 95 iratfolyómétert. Űjracímkéztünk 365 darab segédkönyvet, valamint fedőlemezcserével egybekötve 56 iratfolyóméter — elsősorban a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a Pesti Magyar Kereskedelmi Barik fondjaiba tartozó — anyagot. Címkézéssel, jelzeteléssel és jegyzékkészítéssel összekapcsolva dobozoltunk át 186 iratfolyóméter anyagot, zömmel a Helytartótanács, a Visszaállított Helytartótanács és az 1848/49-es minisztériumok anyagában. Ellenőrző rendezést végeztünk, szükség esetén mintaállványozással, teljes egészében pedig raktári jelzeteléssel ós jegyzékkészítéssel együtt, összesen 476 iratfolyóméter anyagunkban. Többek közt olyan irategyüttesek fondjait, illetőleg állagait vontunk be e munkálatba, mint a VKM, az Igazság ügyminisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium levéltára, a Benyovszky család iratai, a Szilágyi- és Nagyszalánczy-hagyaték, a Nádasdy család missilisanyaga, vagy a Dohányjövedék Központi Igazgatóságának anyaga. Középszintű tárgyi rendezés alá iker ült 64 iratfolyáméter, összesen 21 fond, többek közt a Kereskedelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztálya, a vas- és fémipari vállalatok, a Pénzintézeti Központ, az USA-hagyaték, a csepeli Nemzeti Szabad Kikötő, kisebb gazdasági vállalatok és különböző személyek hagyatékának anyagából; a rendezés e fajtája minden irategyüttes esetében jelzeteléssel, raktári jegyzék készítésével és mintaállványozással párosult. Alapszámok rendjébe állítottuk vissza a Pénzügyminisztérium Elnöki Reservált iratait több mint 5 folyóméter mennyiségben. Törzskönyveztünk, illetőleg új jelzettel láttunk el 13 682 darab középkori oklevelet. Tételeket alakítottunk ki 1582 iratfolyóméter anyagunkban, a tételeknek jelzeteket adtunk és egyidejűleg raktári jegyzéket készítettünk róluk. A tételezés legnagyobb mértékben családi és testületi fondokban folyt, de e munkákat a gyógyszeripari, a villamos és finommechanikai, a textil-szőrimebőripari, a vas- és fémipari, az élelmiszeripari vállalatok, a Magyar Általános Hitelbank és a biztosító intézetek anyagát sem csekély mértékben érintette. 11