Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Erdős Ferenc: Etyek község közigazgatása, 1945–1946 / 29–39. o.

Munkájának jelentős része a menekültek hazatérését biztosító engedélyek, a közbiztonsággal összefüggő igazolások kiadása, az anyakönyvi bejelentések tudomásul vétele volt. Jelentős közigazgatási tapasztalattal rendelkező segédjegyző a mostoha körülmények ellenére szabályos ügyrendet és ügyvitelt valósított meg. Az otthonaikba visszatérőknek kiadott igazolásokból megállapítható a menekültek illetősége és sok esetben községbe érkezésük időpontja is. Február első felében Törökbálintra, Csepel-szigetre, Nagytarcsára, Vecsésre, Karcagra távoztak, de a szovjet katonai parancsnokság február 9-én a budapesti illetőségűek — 1944 novemberében érkeztek ödönmajorba - eltávozását érthető okok miatt nem engedélyezte. A közbiztonsági személyzet tagjainak, az un, polgári rendőröknek, a szőlőhegyben szolgálatot teljesítő hegyőröknek, a mező- és útőröknek kiadott igazolások szabad mozgást biztosítottak a bel- és külterületekben egyaránt, a lakosság részéről teljesítendő munkák (előfogatok, út- és vasúthelyreállítás) alól felmentették őket. Február közepén azonban nemcsak a községben, hanem a külterületeken is megkezdődött a háborús károk helyreállítása, megakadályozták a felelőtlen elemek garázdálkodását, ödönmajorban 1945. február 17-én a gazdasági cselédek összefogására demokratikus testület: üzemi tanács alakult. A testület megszervezésében nem a helyi kezdeményezéseknek volt döntő szerepük, hanem a felsőgallai bányászoknak. Küldöttségük érkezett a majorba, s vezetőjük a mezőgazdasági munkások érdekeit képviselő üzemi tanács megalakításának fontosságát hangsúlyozta. Vázolta az előttük álló feladatokat: a munkák megkezdését, a további pusztítások megfékezését. Jóllehet a munkásgyűlés egyhangú határozatban állapította meg, hogy az üzemi tanács nem politikai jellegű testület, s hatáskörébe csak gazdasági és szociális ügyek tartoznak, tevékenységével, a mezőgazdasági munkások szervezett összefogásával elősegítette a demokratikus erők kibontakozását. Március végén, április elején a Magyar Kommunista Párt etyeki szervezetének tagjai döntően az ödönmajoriak voltak, s a szervezet titkára Farkas Béla (korábban a bérgazdaság ispánja) lett, akit az üzemi tanács tagjává és a gazdaság vezetőjévé választottak. ödönmajor mezőgazdasági cselédei a felsőgallai munkások agitációjának hatására szervezetten léptek fel, az üzemi tanács tagjainak (5 rendes és póttag) vezetésével hozzáláttak a legsürgősebb munkákhoz: az állati tetemek elhantolásához, a lakó- és gazdasági épületek helyreállításához. Megteremtették a tavaszi munkavégzés előfeltételeit, rendet és fegyelmet tartottak a majorban. Lényegében a község vezetőinek törekvéseit is támogatták, akik tudomásul vették a testület megalakulását, s az ellen sem emeltek kifogást, hogy az üzemi tanács egyik tagját a képviselőtestületbe delegálták. Fejér megye végleges felszabadulása (1945. március 23.) után felgyorsultak az események. Folytatódott a menekültek hazatérése, s a község lakói is kaptak ideiglenes eltávozási engedélyt. Főként Budapestre mentek, hozzátartozóikat, kórházban fekvő családtagjaikat látogatták meg, de nemegyszer gyógyszerért, igásállatokért is felkeresték a fővárost, ödönmajorban az üzemi bizottság vezetésével megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat. 100 hold árpa, 100 hold zab,200hold kukorica, 100 hold borsó, 130 hold len.bab, köles, napraforgó vetését tervezték, összeírták a vetőmag- és az üzemképes erőgépek üzemanyagszükségletét. A kisbirtokosok és szőlősgazdák is hozzáláttak a földek műveléséhez. 30