Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - KRÓNIKA - Kisasszondy Éva: Sajtótájékoztató közgyűjteményeink 1979. évi eredményeiről / 283–286. o.

Könyvtár és levéltár új épülete. Jelentős értékekkel gyarapodott a Széchényi Könyvtár kézirattára: például megvásárolták Kossuth Lajos egyik levelét a koronázási ékszerekről és Vajda János „Utolsó dal Ginához" című költeményének kéziratát. Érdekes könyvritkaság is van az új szerzemények között, az első magyar minikönyv, id. Wesselényi Miklós műve, amelyet 1793-ban Kolozsvárott adtak ki. A könyvtárak által meghirdetett „Kell a jó könyv" olvasópályázatra közel 75 ezer pályázatot és 600 műelemzést küldtek be. A „Művelt ifjúságért" mozgalom könyvtári vetélkedőin 5 ezer csapat 15 ezer fiatallal vett részt. A Nemzetközi Gyermekév tiszteletére 50 ezer önálló, illetve más intézménnyel közös rendezvényt tartottak. A 110 olvasótáborban mintegy 5 500 általános iskolás, szakmunkástanuló és felnőtt szakmunkás vett részt. Fontos feladat a közművelődési alapellátást szolgáló könyvtárak fejlesztése és a tájékoztató szolgálat szervezettebbé tétele. 1979-ben 23 általános, 6 szak és 37 egyházi tevéitár működött. Ezek őrizetében mintegy 175 ezer folyóméter iratanyag van, ebből körülbelül 125 ezer fm feudális és kapitalista kori, 50 ezer pedig szocialista kori. A biztonságos megőrzés és a folyamatos begyűjtés ütemét a levéltárak közismerten rossz raktározási helyzete továbbra is kedvezőtlenül befolyásolta, bár a tavalyi évben ezeknek a gondoknak az enyhítésére több jelentős lépés történt. A Veszprém megyei Levéltár új épületbe költözött, a Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyen, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Hajdúböszörményben, a Pest megyei Levéltár Vácott létesített fióklevéltárat. A Tiszántúli Református Egyházkerület a hajdúvárosok református egyházközségeinek iratanyaga számára Hajdúhadházon hozott létre fióklevéltárat. Befejezéshez közeledik a Szolnok megyei Levéltár építése és a Zala megyei Levéltár épületének felújítása. Napirendre került az Üj Magyar Központi Levéltár végleges elhelyezésének megoldása. A raktári férőhelyek gyarapodása következtében 1979-ben 4 575 fm iratanyag került be levéltárainkba. Ez a korábbi évek begyűjtési átlagának több, mint kétszerese. Jelentős anyaggal gyarapodott az Új Magyar Központi Levéltár: a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium 1962 előtt keletkezett iratait gyűjtötték be. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára az 1970. évi népszámlálás teljeskörű felvételi lapjait, mintegy 900 fm-t vett levéltári őrizetbe. A Fővárosi Levéltár a Csepel-Vas és Fémművek Vezérigazgatóságánác 1947—1969-ig terjedő anyagát gyűjtötte be. A Csongrád megyei Levéltár jelentős gyarapodása a Szegedi Királyi ítélőtábla 1891 -1949 közötti irata. Az Országos Vízügyi Levéltár begyűjtötte az 1886-1952 közötti időszak vízikönyveit, amelyek jelentős vízjogi engedélyeket, terveket és térképeket tartalmaznak. A begyűjtési ütem növekedése ellenére levéltáraink ma már mintegy 85 ezer folyóméternyi olyan iratanyagot tartanak nyilván, amelyet a fennálló rendelet értelmében levéltárainkban kellene elhelyezni. Ezért nagy hangsúlyt kap a különféle hivatalok, intézmények, vállalatok iratkezelésének és irattározási munkájának ellenőrzése és felügyelete. Dolgozóink 1979-ben 4 061 irattár munkáját ellenőrizték 4 815 alkalommal. A személyi tulajdonban levő különleges történeti értékű iratok részint vásárlás, részint ajándékozás útján kerültek be a levéltárakba. A Magyar Országos Levéltár vétel útján jutott hozzá jelentős gazdasági és társadalmi adatokat tartalmazó családi iratokhoz: a Bohus, a tatai Esterházy, a Hadik-Barkóczy és a Vécsey család anyagához. Ugyancsak vétel útján szerzett meg több címeres levelet, így például a Pap család 1680-ban kelt címeres levelét. Ipartörténeti szempontból érdekes a Fejér megyei Csókakő helység 284