Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Ambrus Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzverése / 35–63. o.

Lengyel Gyula p. ü. népbiztos erélyes irányításával megkezdődött a WM lőszer- és fémárugyárral a tárgyalás, összeállították a pénzverő személyzetét s elsősorban a Körmöcbányáról áttelepült pénzverő szakemberek kerültek számításba. Megindult a pénzverőgépek összeállítása, ami súlyos feladatok elé állította a szakembereket. Ugyanis a ládákba csomagolt alkatrészek összekeresése, a leggondosabb csomagolás, szállítás ellenére is akadályozta azok gyors üzembe állítását. Nem is beszélve a törésekről és a hiányzó géprészek pótlásáról. A csepeli pénzverés

19 Csepel pénzverés! múltja. Közismert Csepel 1919-es pénzverése. A Tanácsköztársaság alatti működését értik ezalatt, holott még az első világháború előtt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közvetítésével és a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával a Balkán néhány államának (Szerbia 1904, Bulgária, Montenegró 1913) készített nemcsak lapkákat, hanem ezüst fémpénzeket is.

20 Igaz, nem magyar pénzt vert és mint üzleti vállalkozás a körmöcbányai pénzverde túlterhelése miatt jött létre. De éppen e múltja miatt rendelkezett kisebb pénzverő műhellyel. Ezért is és a lapkakészítés miatt esett rá a választás, hogy a Körmöcbányáról 1918-ban menekített felszerelés nagyobb részét ideirányították, mert a fémművek speciális gyártástechnológiai felszerelése s a benne dolgozó képzett szakemberek kiegészítették a pénzverde szűkös működési feltételeit arra az átmeneti időre, amíg a körmöcbányai verde újrafelállításával folytathatta működését. A pénzverő üzem felállítása. A pénzverde ideiglenes helyéül a csepeli acél- és fémművek tüzérségi telepének 1. számú épülete lett kijelölve „mint olyan hely, ahol a munkálatok a leggyorsabban megkezdődhetnek. Lőszergyártás miatti viszonylagos izoláltsága, közelmúltbani üzemeltetése miatti felszereltsége, az erőforrások biztosítása, kisebb előkészületet jelentő adottsága miatt került kiválasztásra. Ezen épület egy 40 m hosszú és 10 m széles teremből áll, amely belsőleg részint kő, részint deszkafalak által rekeszekre osztható. Az épülethez terveznek ugyanolyan hosszú, de keskenyebb épületrészt".

21 A pénzverőgépek megindításakor szóbelileg utasították a gyárat, hogy 5 db rajz szerinti pénzválogató gépet és 4 számláló fejjel bíró számláló gépet készítsenek a 20 és 10 filléresek gyártásához. A Tanácsköztársaság megdöntése után ezek a gépek félkészen rozsdásodtak az egyik szerelőcsarnokban.

22 A Körmöcbányáról megmentett 13 verőgép közül öt kezdte meg működését. Csak ennyit sikerült összeállítani. Két gépet június végére kívántak beállítani s ezeken csak 10 filléres vaspénzek verését tervezték. A leszállított vas 20 filléresekről készült összegező kimutatás (5. sz. függelék) július 25-ével zárul. Szatmári főmérnök augusztus 5-én az Állami Pénzverő Hivatalnak címzett jelentésében hivatkozik annak 278. számú rendelkezésére, amelynek értelmében a pénzverést Csepelen beszüntette. Ugyanakkor az elkészített leszerelési leltárjegyzék 40