Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Ambrus Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzverése / 35–63. o.

ségének felmérése, az autonóm területre való beszivárgásának megakadályozása az újonnan kiadandó pénz megjelenéséig. A fehérpénzt kivéve felülbélyegzésre került minden OMB bankjegy. Mivel a 200 és 25 koronás bankjegyek Magyarországon továbbra is forgalomban maradtak, ezért rövid idő alatt átkerültek a környező új államok területéről az akkori Magyarország területére. Szükségesnek látta a magyar kormány is a pénzjegyek megjelölését. Március végére kitűzött végrehajtását azonban megállította a proletárdiktatúra kikiáltása. Az OMB bankjegykibocsátási szabadalom 1919. december 31-ével lejárt. Ennek megújítása körüli viták és a velejáró bonyodalmak késztették a kormányt, hogy foglalkozzon a Magyar Nemzeti Bank felállításának gondolatával.

3 A pénzügyi nehézségek megoldására új pénzjegyek kibocsátását látta időszerűnek. A bankjegyek tervezésére neves grafikusművészeket kértek fel. A megmaradt tervezeteken felismerhető a MNB jelzése. Ilyen többek között egy 1919. május 24 keltezésű 25 K-ás,

4 egyetlen példányban ismert tervezet, amelynek szövegezésében a „MAGYAR NEMZETI BANK" felirat világosan utal az önálló hazai bank embrionális tervére. A tervezetek egy része némi módosítással került a Tanácsköztársaság pénztervei közé s ezek közül néhány félkész, vagy teljes kiadásra elkészült állapotban maradt meg. Nemcsak a papírpénz kibocsátásának munkálatai, hanem az aprópénz hiány ellensúlyozására irányuló váltópénzverés is foglalkoztatta a kormányt. Az OMB korábbi kormányzójával egyetértőleg a körmöcbányáról megmentett pénzverde újbóli működtetését tervezték.

5 A pénzügyminisztérium Gödöllőn, a volt királyi Kastély lovardájában felállítandó pénzverő javaslatát hagyta jóvá. Közelsége Budapesthez, izoláltsága, a megfelelő energiaszükséglet és a személyzet lakásigényeinek biztosítottsága miatt került kiválasztásra ez a hely. A váltópénzhiány égető sürgőssége átmeneti intézkedésre késztette a pénzügyminisztériumot. Amíg a gödöllői pénzverő felszerelése befejeződik, a pénzügyminisztérium szükségmegoldásként vaspénz veretesét kezdte meg Csepelen. A pénzverde viszonylag pontosan vezetett kimutatásai között nincs utalás arra, hogy a körmöcbányai felszerelést a Károlyi kormány felhasználta volna s ugyancsak a kivert ún. „pénzítői kimutatás" sem utal rá. Ellenben Beck ö. Fülöp szobrászművész emlékezéseiben utal arra, „hogy már jóval előbb kezdtek el a töltény gyár gépein, ahogyan akkor nevezték hadifémbe verni" a váltópénzeket.

6 A csepeli lőszer- és fémárugyár raktáraiban már féléve heverő körmöci pénzverő felszerelés szétszedett verőgépeiből néhánynak üzemképes állapotba hozatalára később került sor. A vaspénzverés tényét sejtetni engedi a Tanácsköztársaság alatt működő csepeli pénzítő egyik kimutatásában olvasható adat, amikor a vaspénzek verési kezdetének dátumát március 16-ára keltezi.

7 A Tanácsköztársaság kikiáltása előtt 5 nappal meginduló pénzverés, illetve annak előmunkálatai tehát a Károlyi kormány intézkedéseire utalnak. Alátámasztja ezt még Ürmössy Kálmán, a pénzverő hivatal akkori igazgatójának egy nyilatkozata: ,JCárolyi kormány alatt Csepelen rendezkedtünk be s ott talált a proletárdiktatúra is."

8 De ismeretes olyan számla,

9 amely a verés kezdetét ugyancsak néhány nappal korábbra helyezi, mint a Tanácsköztársaság kikiáltási napja. Mennyisége ebből sem derült ki, mert WM a veretési költsé36