Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vadász Géza: Fejér vármegye nemességi iratainak gyűjteménye / 523–540. o.

Véres minden helye, legkisebb cikkele csuda szegény mint éljen. Bizony nem gyógyulhat, ha nem orvosolhat Nagyságod rajta mit tegyen. A vers keletkezési időpontja is eltér a két variánsban. A kiadott költeményt 1745-re datálják, a mi kéziratunk bevezető sora pedig ezt közli: „Báró Amadé László versei, melyeket írt volt az maga édesanyjának, hadban való menetelekor egy kép hátára 1744. Ao." Irataink közé úgy kerülhetett, hogy 1729-ben, a költő házasságkötése alkalmával apja, báró Amadé Antal az iszkaszentgyörgyi (László szerint alig évi 600 Ft-ot jövedelmező) birtokrészt engedte át fiának. Költőnk azután a rá jellemző könnyelműséggel túlságosan is fényűzően rendezkedett be a Fejér megyei birtokon, sőt a család másik, Csallóközben fekvő bari uradalmából hordta el mindazt, amit saját gazdaságának viteléhez szükségesnek tartott.

1 Abban a húszoldalas irategyüttesben, amelyet keletkezése idején egybefűztek, a versen kívül található még Amadé Lászlótól egy levél is, amelyben adósságának kifizetéséről rendelkezik, hogy hitelezőitől, akiket a törökhöz hasonlít, nyugta lehessen: „Tessék azt a Smidegh és Vajay uramat kifizetni. Hadd nyugodjam, mint a török császár Adonnál hogy Bécsnél megveretett, engem sem vexál s mortificál többet a jó Smidegh! Sem dominus Rudnyánszky cum Fehérváry." Mint kultúrtörténeti érdekesség méltó említésre a gyűjtemény következő hat irata: 1. a sárospataki kollégium 1826-ból való bizonyítványa (testimonium scolasticum), amelyet Bory István számára adtak ki a tanult tárgyak és osztályzatok felsorolásával (124.), 2. a debreceni ref. kollégium által kiadott és pecsétjével megerősített bizonyítvány (testimonium scolasticum) Szentkirályi István részére, aki iskolái elvégzése után Zámolyon lett prédikátor (845.), 3. ügyvédi képesítésről szóló bizonyságlevél 1792-ből (714.), 4. a Székesfehérvári Belvárosi Kisdedóvó Egylet alapító oklevele 1873-ból (202.), 5. azon kevés — a nemesség műveltségi szintjére utaló — adat közül az, amely szerint Zuber Etelka 186l-es levelében azt kéri Vidor nevű fiától, hogy Pesten vegye meg számára a Teli Vilmos nyitányt, mert ha hazajön, zongorán négykezest szeretne vele játszani (999.), 6. az armalista taxás-nemes Vörösmarty család nemességéről szóló, Fejér megye által 1767-ben kiadott bizonyságlevél (981.). Az 1816-os tanúvallatási jegyzőkönyvből arról is értesülünk, hogy a család pátkai ágának tagjait ,Rövidség okáért" Vörösnek nevezték; felcsuti leszármazottait pedig Vereseknek írták be a keresztelő könyvbe, „mivel a Veres név közbeszédben rövidebb, és így könnyebb kimondani". 1821-ben a család ágának bizonyos tagjait Miklósoknak nevezték a többi atyafiság megkülönböztetésére, „mivel öregattyuk Miklósnak hivattatott és ezen nemzetség sok ágazatokra elterjedett, a különböztetés okáért Vörösmarty Miklósnak, a rövidség okáért pedig Miklósnak nevezték el". Kérésükre a megyei végzésnek megGálos Rezső: Báró Amadé László. Pécs, 1937. 525