Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: A Tanácsköztársaság szükségpénzei Vas megyében / 345–357. o.

időn belül, 1919. május 15-i és július 15-i keltezéssel a Postatakarékpénztár kiadásában megjelentette az 5, 10 és 20 koronás pénztárjegyeit. A 100 és 1000 koronás papírpénzek, továbbá a nemesfémpénz verési előmunkálatai folytak, de megjelentetésük félbemaradt. Egy másik nyomasztó örökség volt a váltópénz hiánya. Ez még az I. világháború elején jelentkezett. 1918 októberében a Károlyi kormány az intervenció fenyegető ténye, továbbá a trianoni békeszerződés kilátástalansága miatt leszereltette a körmöcbányai pénzverdénket. (4) Ennek szüneteltetése, továbbá Bécs passzivitása is csak súlyosbította a váltópénz hiányát. A Körmöcbányáról Csepelre került felszerelésből nagy erőfeszítéssel sikerült ugyan néhány gépet rövid időre működtetni, (5) de az akkor készült 20 és 10 filléres vaspénzek alig enyhítették a szükségletet. Az új pénzrendszer kialakításával foglalkozó Pénzügyi Népbiztosság elősegítette a helyi kezdeményezésű papír szükségpénzek keletkezését. Sőt tervezetet dolgozott ki azok kibocsátásának szabályozására, ami időhiány miatt, július 30-án már nem jelenhetett meg. (6) A tanácskormány a szükségpénzekkel akarta az átmeneti váltópénzhiányt enyhíteni a legkritikusabb kereskedelmi pénzforgalmi helyeken. A szükségpénzek készítési javaslatai először az ország nagyobb gyári, ipari, mezőgazdasági centrumaiban jelentkeztek. (7) Legkorábban Dunántúlon: Pécsett, Győrött, Szombathelyen, Veszprém stb. városokban csekkek, pénztári jegyek, bonok stb. alakjában, a szükségletnek megfelelő címletekben, a rendelkezésre álló technikai felkészültség mellett készítették. Mivel Dunántúl mentes volt az intervenciós és az ezt ellensúlyozó Vörös Hadsereg hadmozdulataitól, viszonylag nyugodtabb légkörben folyt a tanácshatalom gazdasági életét alakító irányítása. De ugyanakkor itt erősödött fel legjobban az ellenforradalmi agitáció. Kisebb hullámokban jelentkezett a meg nem szállt országrészekben egyaránt. Ez a belső helyzetkép jellemezte az új országépítést. A Budapest hatósugarától legtávolabb eső nyugati országrész területén legtöbbször elszigeteltségben működő Direktóriumok legnehezebb megoldandó feladatai közé tartozott a pénzügyek elvégzése. A kék- és fehérpénz közti ázsió, a váltópénz hiánya, a nyersanyag és főként a vásárolhatatlan élelmiszer, illetve annak hiánya, termelési zavarok, az ellenforradalmi bujtogatás következtében jelentkező sztrájk bém'tották a szocializált üzemek működését. Ez indította a Direktórium tagjait Soprontól Szentgotthárdig olyan segélykérő, csaknem ultimátumszerű jelentések küldésére, amelyek hűen tükrözik a forrongó állapotokat öt évtized távlatában is. Köztük több Vas megyei vonatkozású. (8) A szombathelyi proletárságnak az ellenforradalmi erőkkel folytatott küzdelem jellemző kórképét festi a Vas megyei Direktórium távirata, (9) amely vázolja az aprópénzhiány, a kék- és fehérpénz anomáliák, a fellázított munkásság magatartásának következményeit: 347