Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Mezey Barna: A Tabula Regni Judiciaria működése, 1708–1709 / 669–683. o.

személyzet díjazását a három adminisztráció (eperjesi, besztercei és dunántúli) cancellistáival összhangban állapították meg

34

. A Tábla hatásköre és illetékessége A fejedelem Táblája vegyesfokú bíróság volt: a curiális bíráskodás alsó fokához hasonlón tárgyalt mind első, mind másodfokú ügyeket. Illetékességére nézve is csupán annyi volt a megkötés, hogy az ország alsó és felső részeinek számára más időpontban s más helyen szolgáltatott igazságot. Hatáskörét vizsgálva először is annak rendkívüli szélessége ötlik szembe: a törvény hangsúlyozta, hogy „minden occurálandó causákban" eljár, sőt törvény szünetre okot adó körülményeket (juristitium) sem határozott meg. A diéta ezzel mérhetetlen terhet helyezett az egyetlen központi bíróság vállaira. A jogalkotó taxatíve fölsorolta a Táblához tartozó ügycsoportokat: az „Ország Törvénye" szerint a nagy oktávákra tartozó ügyek mellett minden egyéb, korábban is a megyénél magasabb szinten eldöntött kérdésekben a Tábla járt el. így törvénykezési körébe tartoztak a kis oktávák, a helytartóság ügyei, az országbíró által tárgyalt perek, a judicia extraordinaria elé került, az ítélőmesterek tevékenysége által fölölelt peranyag. A Tábla vette át a compromissionalis ítélkezés és a delegált bíráskodás feladatát is. A személynöki szék korábbi feladatkörét szintén ez az ítélkezési fórum látta el. A Törvények Táblája előtt tehát elsőfokon is indulhatott eljárás (ezek közül a legfontosabbak voltak: felségsértés, hűtlenség, ingatlanon fönnálló privilegiális jog bizonyítása). Tekintve, hogy a megyei, városi szinttől fölfelé valamennyi törvénykezési szervet magába olvasztott, az egyetlen feUebbszési fórummá vált. Ez alól csupán a tárnoki városok bíróságai által hozott döntések megfellebbezései voltak mentesek: a sedes tavernicalis hatáskörét a szenátusra ruházták. így a vármegyéktől „az ország régi törvényei szerint" lehetett a Táblához fordulni. A személynöki szék (sedes personalitia) ügyeit is a fejedelem felsőbírósága vette át Az általános szabály alól a jogalkotó néhány esetben engedett kivételt. így például a 1705:7. te. által kiküldött deputatio elé tartozó ügyek közül speciális állapotban voltak azok. amelyeket kivizsgáltak, az eljárást lezárták, s a befejezéshez már csak a deliberatio, a döntés hiányzott. A végzést ilyen esetben az említett bizottság hozta meg. Az eperjesi törvénytelenségekkel kapcsolatos minden egyéb ügyet a fejedelem a Tábla elé utalt

35

. Ugyancsak „ezen ország törvényes táblája revisiójától s ítéletitől kivétetnek" azon perek, melyeknek bizonyító okiratai hozzáférhetetlenek a kuruc bírák számára, minthogy azokat a labancok által ellenőrzött területekről kellene beszerezni. Ez lényegében azonban nem a tárgyi hatály korlátjaként jelentkezett, hiszen csupán függő Derekről van sző: amint a hadihelyzet úgy a

1

akult. akadály nélkül indíthatták meg az eljárást

36 A Tábla hatáskörét tovább vizsgálva, az ügyek személyi hatálya nem volt korlátozva*. ..mind az orszá? lakosi s mind a vitézlő rend" ügyeiben eljárt Ennek termé°zetes szűkítését jelentette az az összeféthetetlerréfrj szabálv. melv szerint az eljáró bíró ügyét az egyesztendős terminus leiártáig — tehát amíg az ass^ssor cseréje be nem következik — ö73