Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

dig az Acélárugyár gyártja. Mivel a WM gyár a megállapodás időpontjában 250 cm^-es motorkerékpárokat állitott elő, az Acélárugyárnak ideiglenesen átengedte a 350 cm^es motorkerékpárok gyártását is. A Magyar Acélárugyár eredetileg olyan egyezményt akart kötni, melyben a Weiss Manfréd Acél- és FémmUvek a motorkerékpárgyártásról lemondott volna. Ilyen értelmű megállapodásba azonban a WM gyár nem ment bele, bár az Acélárugyár felajánlotta, hogy ennek ellenében nem vezeti be az autógyártást. (85) 4. A Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. 1935-ig a Wiener Bankverein érdekkörébe tartozott. A finánctőkével szorosan összefonódott, pénzügyileg jól megalapozott vállalat 1904-óta foglalkozott személy- és teherautók gyártásával. Győri gyárában külön autóosztályt létesített. 1912-ben megszerezte a "Prága" licencet és annak felhasználásával gyártotta a jól bevált "Rába" személy- és teherautókat, majd 1926-tól kezdve autóbuszokat. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. 1935-ben a Kereskedelmi Bank közreműködésével az osztrák tőkésektől megszerezte a vállalat részvénytöbbségét. A Kereskedelmi Bank a Marta Magyar Automobil Rt. felszámolása után igy újból szoros kapcsolatba került az autógyártással. 5. A Kereskedelmi Bankkal évtizedek óta érdekközösségben álló Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvek 1926-ban kezdett kísérletezni saját gyártmányú személyautó gyártással. Mintegy 1Q0 kocsit készitett el, melyek egy részét hivataloknak és magánosoknak adta bérbe, tömegtermelésre azonban nem rendezkedett be. (86) Pedig gyártmányai beváltak. Kétütemű motorral felszerelt kis kocsija 1929 januárjában a montecarlói csillagturán abszolút elsőként érkezett célhoz s ezzel nemzetközi elismerést szerzett a csepeli gyár sikerült konstrukciójának. A Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvek azonban inkább a kis motorok gyártását kultiválta, mivel az autógyártás az alacsony termelékenység, a szűk piacviszonyok miatt nem volt rentábilis. A vállalat 1929-ben üzembe helyezte motorkerékpár gyárát, de igen intenziven foglalkozott gépjárműalkatrészek tömeges gyártásával is. A Kereskedelmi Bank, mint a Weiss Manfréd konszern vállalatok bankárja, a gyártáshoz szükséges hiteleket mindenkor rendelkezésre bocsátotta. 6. A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MAVAG) sem voltak mentesek a finánctőke befolyásától. A Hitelbank, mint az állam bankára nemcsak hitelügyletek révén volt kapcsolatban a MAVAG-gal, hanem gépipari konszernje révén támogatta annak gépjármügyártási terveit. Az a körülmény, hogy a főváros, az állam, a MÁV, a posta és a városok az autóforgalom fejlesztésére törekedtek, 1925-ben a MAVAGot arra birta, hogy áttérjen az autógyártásra. Ennek az üzemágnak a bevezetése, mint korábban láttuk, a Hitelbank köz ve tit és ével a Magyar Altalános Gépgyár bekapcsolásával történt. 1928-ban a MAVAG igazgatósága kibővítette autómühelyét, majd amerikai szerszámgépekkel növelte autőrészlege gyártási kapacitását. A Magyar Al581