Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Hrenkó Pál: A Ruszin Vörös Őrség pecsétje, 1919 / 563–564. o.

A PycbKOi szó egyezik pecsétünkével,azonban latin i betilt ir, ebben tehát eltér. Nemcsak Írásmódja, formája sem egyezik, a magyar nyelvű felirat kivül van, szemben a mienkével. A Ruszin Népbiztosságról sincs adatunk, mindössze négy pecsétje ismert. Magyarázható ez azzal, hogy a ruszin terület rövid ideig tartozott Tanácsmagyarországhoz, Április 24-e előtt Munkácson kikiáltották a ruszin köztársaságot, azonban a román csapatok 27-én Beregszászt, 28-án pedig Munkácsot már el is foglalták. Április végéig az egész terület román megszállás alá került. A Ruszin Vörös Őrség pecsétje, 1919 A kutató segitségére lehet a térkép is. Bár a fényes papíron nem fogott jól a szines irón, a helyzetkép ismerője bizonyára jól el tud igazodni a feliratokban. Piros és kék szinü irónnal aláhúzott települések, számozott csapatmegnevezések alapján esetleg a júliusi tiszai offenziva hadmozdulatait jelölte tulajdonosa. Ungvárnál "Cseh", Szegednél "Francia Szerb" feliratok, Nyíregyházánál "7. ho.", Debrecennél "6. no." megnevezések olvashatók. Orosházánál keletről összpontosított irányjelek, vele szemben Kunszentmártonnál "6. ho. gyülek." felírás látható. A Tisza keleti oldalán Szolnoknál félköríves hadállás jele, Jászberénynél "4. ho." felirat van. Tokaj és Ipolyszakálas között végig csapatmegnevezések bogozhatok ki. A Hilscher elvtársnak szóló könyvdedikáciő kelte június 30, a térképi jelölések talán későbbi időre tehetők. A pecsét szép rajzolatú, betűi egészségesek és — a cirillbetüket illetően főképpen — szakszerű kézre vallanak. A vásárlás időpontja alapján akár mindkét dokumentum egyazon hagyatékból származhat. Jegyzet (1) Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecsétjeik. Budapest, 1970.; A Magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecsétjeik. Budapest, 1973. 564