Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadvána III. Kecskemét, 1976. / 373–376. o.
A szerző megismerteti az olvasót az első 5 éves tervben elért vállalati teljesítményekkel, de nem kerüli meg a tervciklusban felmerült nehézségeket sem, amelyek a gyorsütemű felhalmozásból adódtak. A Telefongyárnak súlyos gondot okozott az ötéves terv kezdetén, hogy több mint 350-féle terméket kellett előállítania. E helyzeten a gyártás programszerüségének javításával igyekeztek úrrá lenni, majd a második 3 és 5 éves tervtől kezdve előtérbe került a műszaki és technológiai fejlesztés. A fejlesztés 4 fő területre koncentrálódott: a híradástechnikai cikkek előállítására (rádió, távbeszélő), a hangos vetítő-berendezésekre, a vasutbiztositási berendezésekre és az automatikára. Ez utóbbi terület már a jövő fejlesztési irányát jelezte, hiszen a korszerű bánya-, kohó- és egyéb nagyüzemek működése a gyengeáramú távjelző és automatikus jelzőberendezések nélkül már nem volt elképzelhető. Czakő Sarolta részletesen tájékoztat a vállalat uj gyártmányairól, a technológiai munka színvonalának emelkedéséről, a konstrukciós tevékenység megújhodásáról. Nem mellőzi el bemutatni az iparirányítás rendszerének megváltozásából fakadó jellemző jegyeket, mint ahogyan a dolgozók szociális körülményeinek javulását, a munkavédelem, a balesetelháritás az üzemegészségügy terén bekövetkezett változásokat is mélyrehatóan elemzi. A harmadik 5 éves terv idejére a vállalatnak a fő profilját az átviteltechnikai berendezések képezték, melyekhez járult még a telefónia és a vasutbiztositási berendezések gyártása. Czakó érzékletesen mutatja be azt az utat, amelyet a vállalat az államosítás óta bejárt, azt a küzdelmet, ami a homogénebb vállalati profil kialakítása érdekében folyt. A szerző az eredményeket azonban nemcsak a vállalaton belül értékeli, hanem összefüggésben a népgazdasági tervekkel, célkitűzésekkel. A termelési mutatók elemzése mellett szól a vállalat piaci kapcsolatairól, a KGST-országok közötti hosszúlejáratú szerződésekről, kooperációkról, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásról. A szerző részletesen foglalkozik a gazdaságirányítás reformjának telefongyári hatásaival, miként érintette a vállalatot az uj, önálló, a piaci mechanizmusra tekintettel levő és az önfinanszírozás elvére épülő vállalati gazdálkodás. A vállalat története a negyedik 5 éves terv elemzésével zárul. A monográfia mindkét részéhez gazdag, technikatörténetileg igen értékes fotóanyag járul. A kötet függelékében a vállalat termelési, létszámadatait találhatjuk meg táblázatos összefoglalásban, amihez csatlakozik a Telefongyár munkásmozgalmi eseményeivel foglalkozó visszaemlékezésszerü összefoglalás több vállalati szerző tollából. Koroknai Ákos DOKUMENTUMOK AZ 1918/19-ES FORRADALMAK DUNA-TISZA KÖZI TÖRTÉNETÉHEZ A Bács-Kiskun megyei Levéltár kiadványai III., Kecskemét 1976. - 741 1. + 39 1. kép- és plakátmelléklet Vaskos, az oktatás, közművelődés terén jól hasznosítható kötettel gazdagodott helytörténeti irodalmunk. A Bács- Kiskun megyei Levéltár saját kiadványai sorában (I. így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944-1945. évi történetéhez, Kecskemét, 1972., II. Bács-Kiskun megye múltjából I., Kecskemét 1975.) 373
