Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Bács-Kiskun megye múltjából I. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai II. Kecskemét, 1975. / 213–217. o.

BÁCS-KISKUN MEGYE MÚLTJÁBÓL I. A Bács-Kiskun megyei Levéltár kiadványai II. Kecskemét 1975. 251. 1. Ujabb kötettel gazdagodott helytörténeti irodalmunk. 1000 példányban jelent meg a Bács-Kiskun megyei Levéltár kiadványsorozatának 2. kötete. (Az első a hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára kiadott "így kezdődött" cimli dokumentumgyűjtemény.) Mig a kiadványsorozat 1. kötete egy témával, Bács-Kiskun megye felszabadulásának, az élet megindulásának történetével foglalkozik, a 2. kötet időben és témában több területet ölel fel. Megtalálhatók a kötetben a 17-20. századból a gazdaság-, a népesség-, a közigazgatás-, az egészségügy tört énét területéről származó tanulmányok. (A szerkesztő, Iványosi - Szabó Tibor levéltárigazgatő szerkesztési szempontja egyértelműen nem állapithatő meg a kötetből.) A 8 szerző által irt 8 tanulmány "az alkotó és teremtő emberek" munkájáról, "a természeti- , társadalmi küzdelmekről" ad jó áttekintést. Illés Bálint és Szőts Rudolf tanulmánya - Bél Mátyás: A kunok és jászok avagy filiszteusok kerületei — Bél Mátyásnak, a 17-18. század (1864-1749.) kiváló történetírójának életével ismertet meg bennünket röviden. A tanulmányban közölt Bél Mátyás féle munka kéziratának másolata, mely nem szerepel Bél Mátyás főművének, a "Notitia.. ."-nak 3. kötetében, az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában található. Általános és szakrészre tagozódik. Az általános rész első fejezete a terület fizikai, a második fejezet pedig politikai földrajzával foglalkozik. A szakrész 3 nagy fejezetből áll: Nagykunság, Kiskunság és Jászság. Megismerjük a Nagykun kerület tényleges helyszínrajzát, a hat lakott falut — Kunhegyes, Madaras, Karcagujszállás, Türkévé, Kisújszállás, Kunszentmárton — az emiitett pusztákat — Koltán, Fábiánka, Ködszállás, Asszonyszállás, Magyarka, Bolchsa avagy Bocsa, Pohamara, Móricz, Turgony, Márialaka, Mesterszállás —, A szakrész 2. fejezete a Kiskun kerület tényleges helyszínrajzát, Dorozsma, Halas, Fülöpszállás, Szabadszállás, Szentmiklós, Lacháza bemutatását, a Halas szék kun kiváltságainak kivonatát tartalmazza. A 3. fejezet a jászok kerületének helyszínrajzát adja, Jászberény mezővárosát és az azt körülvevő lakott településeket — Felsőszentgyörgy, Fényszaru, Árokszállás, Dózsa, Jákóhalom, Mihálytelke, Alsós zentgyörgy, Ladány, Kisér, Apáti — mutatja be. A jelzett forrás leközlését az indokolta, — irták a szerzők — hogy hiteles forrás álljék a "Fölső-Kiskunság"-gal foglalkozó kutatók rendelkezésére. Kecskemét város méneséről olvashatunk Rusvay Kálmán tanulmányában. Rövid gazdaságtörténeti árffekintés, az állattartás fontosságának kiemelése után tér rá a szerző a cimben jelzett téma ismertetésére. "Kifejezetten városi ménesről az első feljegyzést az 1677. évi egyik számadáskönyv 56. oldalán olvashatjuk," ... "Csikósokról, csikótanitókról —" megszelídíteni istállóra, helyre tanítani a kocsiban vagy nyereg alá törni" —, a ménessel kapcsolatban végzett munkákról, a lovak elajándékozásáról olvashatunk a továbbiakban. A legelők, puszták számának csökkenése, a juhállomány gyarapodása a lovak számának csökkenését, minőségük romlását eredményezte. Kecskeméten az első ménes feloszlatására 1754-ben került sor. Táblázatok teszik áttekinthetővé a ménesek létszámának alakulását az egyes időszakokban, egészen a méneseknek 1944-ben történő elmenekitéséig. 213