Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Baranyai helytörténetírás 1973. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1973. / 202–204. o.

és működését. A drávai védelmi vonal 1848. évi őrláncolatának felállításáról és működéséről, Roth császári tábornok seregének betöréséről és a drávai védelmi vonal ezutáni visszaallitasaról, valamint az 1849. évi baranyai harcokról szines beszámolót közöl. Kardhordó Kálmán, A bólyi és sellyei uradalom 1848-1849-ben c. tanulmányában Baranya megye egyik legnagyobb földbirtokáról, gróf Batthyány Iván bólyi és sellyei uradalmáról (összesen 80 140 kat. hold), a jobbágyfelszabadulás pillanatában számol be. A két uradalomban egy-egy jobbágyra 0,57 egésztelek jutott s igy a lakosság 40%-át a zsellérek és cselédek tették ki. A jobbágyfelszabadulás pillanatában 1848. áprilisában, az első visszhang a bizonytalanság volt. Az uradalomtól függő tisztek a volt jobbágyokat a földesúri úrbéres munkák további teljesítésére (a törvénycikkek végső becikkelyezéséig) ösztönözték. Az uradalmak gazdálkodása teljes egészében a robotmunkára épült fel. A birtokigazgatás a robotmegtagadások miatt uj gazdaságirányításra kellett hogy áttérjen: a pénzes napszám és a bérleti rendszer bevezetésére. A robotmegtagadások a dézsma megtagadásával 1848-1849 nyarán szorosan összefonódtak. Az uradalmak ebből származó jövedelemkiesését a tartozások pénzbeli megváltásával 1851-ben peres utón hajtották be. Az erdei legeltetés, réti legeltetés, az erdőhasználat, a szőlőhegy használata, a nádlás, gyékényvágás és halászás stb. dolgában a jobbágyfelszabadítás semmi változást nem hozott, mert ezek az uradalmak jövedelmeit szolgálták. Eddig egy hold használatáért 2-3 napi gyalogrobotot, most 2-3 váltóforintot kértek. Kiss Géza, Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel az 1848-1849. évi tevékenységére c. tanulmánya a Szaporca-Tésenfa-i ref. lelkész forradalmi tevékenységéről és Táncsics Mihályhoz fűződő kapcsolatáról eddig alig ismert adatokat közöl. Táncsics Mihály a siklósi kerület mandátumára való országgyűlési követté választásában, az 1848. máj. 18-án Drávacsepelyre összehívott népgyűlés hatásáról, az úrbéri tartozások eltörléséről tartott Munkácsy beszédről, majd további sorsáról és végül 1851. évi bebörtönzéséről tudősit. Fáncsy József, Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1848-1850 c. tanulmányában a legelsők között az eszéki vár és Pécs városának 1849. januárjában a császári csapatok uralma alatti helyzetéről, majd az ezt követő állapotokról szól. Az ostromállapot s a katonai igazgatás körülményei között, a megyei és városi tisztikarok egymást váltogató tevékenysége s a harci eseményekre következő megtorlások, kényszersorozások, túszok szedése és sarcolások közepette folyó népi ellenállás eseményeiről, eddig még fel nem használt forrásanyag jelentős feltárásával a leghitelesebb leirást kapjuk. Mándoki László, Levéltári adat az aradi vértanuk nótájához c. tanulmánya bemutatásában saját szövegváltozatainak feltárásáról és a műdal népdallá válásáról a jelen példával is izelitőt kapunk. A következőkben a forradalom és szabadságharc baranyai történetéről készült egykorú naplók leírásairól olvashatunk közleményeket. Bezerédy Győző - Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849 c. közleménye a pécsi eseményekről a szemtanú által, napról-napra készített feljegyzéseket eleveníti fel. Fényes Miklós, Kelemen József pécsi kanonok naplója c. közleményében az 1848-1849. évi eseményeket, a Pécs városában történt eseményekkel összegezve, 203