Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - ADATTÁR - Nagy Lajos: Levéltári adatok Pécs régi vízvezetékrendszerének és közkutainak történetéhez / 131–155. o.
még odáig terjedő falkeritése mellett. (31) A kut helyét a ferencesek ajánlották fel a városnak, a költségekhez ők maguk is hozzájárultak 100 forinttal. További 600 forintot (500 + 100 forint) két módosabb polgár ajánlott fel. A környéken lakoktól 94 forintot gyűjtöttek össze. (32) Az épités kiadásainak a végösszege több, mint 2400 forintot tett ki. (33) 1823-ban felujitották a belső vár feletti völgyben fakadó Petrezselyem-forrás akkor még egyetlen közkút ját, a Petrezselyem-kutat. Ez kisebb fali kut volt, a mai Aradi vértanuk útja északnyugati sarkánál. Ugyanakkor hozták rendbe a várost tápláló legrégibb forrást is, a Puturlukit; újra épittették a romos Püspökmalmi forrást, vezetékével együtt. (34) A kutak és a vízvezetékek felújításával egyidőben a jobb vízellátás érdekében elrendelték, hogy magánosok ne merészeljenek a vízvezetékekből megfúrással vizet nyerni; a források és a kutak kulcsait a kapitány hivatalában kellett elhelyezni, onnan csak a kutmester vihette ki azokat; vízhiány esetén a magánkutak vezetékét az elosztó medencénél a kutmester betömhette; az irgalmas barátok kutjáből és a Szemináriummal szemben levő közkutből a közeli nyilvános kutakba vezettették a vizet; az irgalmasoknál és a Fő utcai kútnál az addiginál nagyobb tartályt építtettek. (35) 1824-25-ben uj kutat épittették a Flórián téren, a régi helyett; a Flórián szobrot is kicserélték. (36) A tűztől védő szent szobrához már a 18. században is minden május 4-én zenés körmenet járult. Megemlítjük, hogy a városi szám adáskönyvek tételesen felsorolják az ünnepségek kiadásait. A számadáskönyvek egyébként más, hasonló ünnepségek kiadásairól is jól tájékoztatnak. A 18. században, a klérussal fennállt viszály idején, a város az ünnepségek költségeit a reá háruló nagy terhek között említette. (14) Az 1820-30-as években az iparosodás következményeképpen kiépülő külvárosok is jelentkeztek kut és vízvezeték iránti kérelmeikkel. 1826-ban a Szigeti külváros lakói uj kut felállítását kérték. (37) A csorgó kut helyét a kaszárnya előtt jelölték ki-, (38) a tervét Michail Vogl kőfaragó készítette el. A kutépitést a választott község az alábbi indokolásokkal utasította el: olyan kut, mint a belvárosban van, a külvárosban nem lett volna "illendő"; a kijelölt fundus nem volt megfelelő; különben sem tudott volna a város az építésére pénzt biztosítani (39). A lakosság ujabb kérelmére a kut a Rőkus utca délnyugati sarkánál, az un. Stock-ház közelében, 1835-ben felépült. (40) Vizét a Rőkus-forrásből vezették le 1853-ban a Szigeti külvárosi Makár utca (ma Alkotmány utca) lakosai kértek uj csorgó kutat a tanácstól. A lakosság anyagi hozzájárulásával, Lukrits Ignác városi mérnök tervei alapján m,edencés kut épült a mai általános iskola előtt. (41) Vezetéke a Petrezselyem kutből indult ki és a mai Landler, Bartók Béla, Tábor és Alkotmány utcák vonalán haladt az uj kúthoz. (42) A Szigeti külvárosban még további négy közkutat építtetett a tanács: az 1860-as évek elején a Rókus utca északkeleti sarkára, az uj Krájczár-laktanya kerítéséhez közel. (43) 1873-ban épittették a Klimő utcai Selyem kutat, a Sánc utca sarkára. (44) 1878-ban a mezőszéli vásártéren építtettek kisebb csörgőt, (45) 1881-ben a Kisrókus utcai lakosok kérésére létesült uj kut a 13-as számú ház előtt. (46) A budai külvárosi Ágoston utcai polgárok 1829-ben Mitcza Ádám háza elé kutat kértek. (47) 1837-ben másik kut is épült a budai külvárosban. Valószínűleg ezt nevezték később "Jáger— féle kut"-nak. (48) 1853-ban elkészült az Ágoston téri medencés 138
