Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Pap Gáborné: Spanyolországi tapasztalatok / 39–52. o.

II. Lajos királynak a mohácsi csata előtti napokban a táborbői irt panaszos hangú levelét V. Károlyhoz, melyben még mindig katonai segítséget sürgetett a török ellen; vagy eredetiben Alonso Sanchez-nek, V. Károly velencei követének 1526. szept. 15-én kelt jelentését, II. Lajos vereségéről és a török előnyomulásáről; — vagy számos jelentést Ferdinánd és Zápolya küzdelmeiről, — köztük még Rotterdami Erazmus levélrészletét is 1527. szept. 12-ről Ferdinánd sorozatos hadisikereiről (csak másolatban van meg). A filmezésre javasolt 172 jelzetből 50 irat 1526 előtti, illetve 29 irat 1526-ból keltezett. Barcelonában, az Aragon Korona Levéltárában a legtöbb magyar vonatkozású anyag a királyi fondokban, elsősorban a kancelláriai osztály anyagában remélhető. Itt külön kollekcióban őrzik az un. pergameneket, 889-1701 évkörből és külön sorozatban a papir-iratokat. Az oklevelek szigorú kronológiai rendben vannak, sorszámuk uralkodónként ismétlődően újrakezdődik. Az egészhez van egy általános katalógus négy kötetben (Inventario de los pergaminos), melyet a dátum ismeretében lehet használni. A kutatáskor célszerű azonban átnézni az egykori rend szerint fölvett indexeket (Armorio, Saco, No. stb. jelzettel), — az Indice Antigua de los Armarios de Concordias Reales, Negotias entre Reyes — stb. sorozatát. E kézírásos, régi indexekben megtalált jelzetet kell aztán összevetni — vagy továbbkeresni — a kronologikus rendszerű, emiitett jegyzékkel, hogy az aktuális levéltári jelzetet megkapjuk. Ez a nyomozás sem jár sajnos minden esetben eredménnyel. A papir-iratok sorozatához is különböző fajtájú és korú segédletek állnak rendelkezésre. (Inventario de Cartas Reales de Pedro el Ceremonioso (IV). — e korszak iratairól pl. megvan egy két kötetes kéziratos jegyzék.) Ezek a segédletek azonban nem teljesek a sorozatról. Az emiitett sorozatokból több magyar vonatkozású, még nálunk nem ismert iratot jegyeztem ki. Történelmi kapcsolatunk az aragóniai királyi házzal I. Alfonz aragóniai király leányával Constanzával kezdődött, aki Imre magyar király felesége lett. E házasságából származott fia III. László magyar király. Különösen érdekes azért nekünk egy 1204-ben kelt oklevél, mely Péter aragóniai király és testvérei: Alfonz és Rajmund szövetségét rögziti külső ellenség ellen. A szövetkező testvérek az ellenség sorából kiveszik - egyebek közt - Lászlót, Magyarország királyát. Tizenöt oklevél az 1222-1251 közti évekből kelt, jórészt pápai bulla. Általában I. Jakab aragőn király feleségének, Jolánta magyar királylánynak a házasságával, hozományával, adományaival kapcsolatosak ezek az oklevelek, melyek az Aragőn Korona Levéltárából eddig ismert adatainkat egészítik ki. Említésre méltó még két Zsigmondkori diploma 1418-ből Constanzból. Egyiket V. Márton pápa, a másikat Zsigmond király küldte IV. Alfonz királynak. Kívánatos, hogy az emiitett iratok mikrofilmje mielőbb a magyar kutatók rendelkezésére álljon. 52