Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Lakos János: A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium iratai a Szlovák Központi Állami Levéltárban / 33–38. o.

2. Idegenforgalom, fürdőügy A svájci és ausztriai példák nyomán a XIX, század végén Magyarországon is erőteljes lendületet vett a magaslati gyógyhelyi kultúra kiépítése. Bár a korszakban ez arisztokratikus-nagypolgári igényeket elégített ki, mégis az idegenforgalom meg­alapozását jelentette. A pozsonyi földművelésügyi minisztériumi töredék erre az alapozásra értékes adalékokat szolgáltat, 1888-tól tartalmaz később híressé vált gyógyforrások, gyógy­fürdők védterületeinek megállapításával kapcsolatos iratokat (gr. Csáky Albin szlatvini Anna-forrása, Stubnyafürdő, gr. Erdődy Ferenc pöstyéni gyógyforrásai, bártfai és gánóci gyógyfürdő (3-5., 7., 10. és 15. dobozban). Ennél nemcsak sokoldalúbb, hanem terjedelmesebb is az az anyag, amely a tátrai kincstári üdülőtelep kiépítésére vonat­kozik. Itt vannak a tatralomnici telep telkeinek kiosztásával kapcsolatos iratok (egyé­nek telekkérelmei, javaslatok stb. — 1893, 7. dobozban), a lubochnai, a tatralomnici, a Csorba-tói szállodák építésének, felszerelésének, a Tatralomnici Helyiérdekű Vasút építésének, jármüvei beszerzésének dokumentumai, útépítési és csatornázási munkák, villamos üzemű szánkófelvonó és golfpálya létesítésének iratai csakúgy mint a tátrai postahivatalok működésére, a bérkocsidijakra vonatkozó rendeletek. Az anyag adalé­kokat szolgáltat a "Magyar Szálló és Fürdő Vállalat" Tátrában kifejtett tevékenységé­re, valamint 1909/10-ből őriz egy tatralomnici mérleget (10. dobozban). A tátrai üdülőteleppel kapcsolatos iratok zöme a 10-11. dobozban van elhe­lyezve. Evkörük: 1893-1917, az 1895-1903 közötti időből azonban csak néhány irat van képviselve. 3. Állattenyésztés A. XIX. század utolsó harmadában a gabonaválság következtében egész Európá­ban eltolódás történt a mezőgazdaságon belül a belterjes állattenyésztés javára. Ez a folyamat — bár összehasonlíthatatlanul csekélyebb mélységben mint Nyugat-Európá­ban — Magyarországon is érvényesült. A felvidéki állattenyésztés nem tartozott az ország legszinvonalasabbjai közé, s igy nem is csoda, hogy a pozsonyi töredékben jóformán nem találhatók olyan iratok, melyek közvetlenül tükröznék a mezőgazdasági termelés struktúraváltását. Mindössze a nagyszombati gazdasági egyesület 1890-ből való rövid véleménye az állattenyésztés fellendítése érdekében kiadott FM-rendeletről (5. dobozban), a Nyitra megyei gazda­sági egyesület 1893-as szarvasmarhatenyésztési értekezletéről felvett jelentés (8. do­bozban), valamint a kassai tejszövetkezet szervezésére, 1890-94-es eredményeire vo­natkozó iratok, kimutatások (9. dobozban) sorolhatók e kategóriába. Az állattenyésztési vonatkozású anyag zömét megyei és városi ebtartási, köz­vágóhídi, vásártartási, legeltetési és állatorvosi szabályrendeletek, az azok kidolgo­zásával kapcsolatos iratok, vagyis jobbára állategészségügyi dokumentumok teszik ki (2-6. és 8-9. dobozban). Szorosan vett utóbbi kategóriába tartoznak a pozsonyi fond állattenyésztésre vonatkozó legértékesebb ügyiratai: az 1890-es és 1894-es nagy fel­vidéki szarvasmarhavészről szóló részletes állatorvosi jelentések (megyék szerint), kimutatások (községenként is, 6. és 9. dobozban). 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom