Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

(RA VII/1. 1946, 10-56), Kővár vidéki vizsgálat, 1661. Bujor Surdu, Douá curti nobilitare din Transilvania in sec, al XVIII-lea; Rosia (comit. Álba) si Tiurea (comit. Cluj)

. (RA VII/1, 1946, 148-159; Veresegyháza és Tűre birtokösszeirása, 1763), és uo, U

rbariile domeniului Fagaras (RA 1958/2, 233-247; a fogarasi uradalom urbáriumai, 16801809). I. Rusu, Citeva date privitoare la activitatea carturarilor nasaudeni pentru apáVarea arhivelor (RA 1960/2, 168-172). Ileane Bozac, ' "Arhiva" lui Horea (RA 1961/2, 151-178; néhány irat, 1781-1783). Andrei Moldovan, Tabelele de impunere din arhiva comitatului Solnocul interior dintre anii 1790-1848 si valoarea lor documentara (RA 1966/2, 131-138), és Kővár Vidéke szervezeti fejlődésére, irataira uo. Districul Chioarului. Perioada de funfoonare si arhiva creata (RA 1971/2, 287-299). Tájékoztatók: D. Prodan, Arhivele Statului din Cluj (Gazeta ilustrat&, Cluj 1934/3-4, 51.sk

.). Ion Márcus, Arhivele Statului Cluj^ In: Arhivele Statului. 125 ani de activitate (Bucuresti 1957, 133.sk

.). Ugyancsak Ion Marcus, Arhivele Statului din regiunea Cluj in slujba sfiin^ei si culturii (RA 1961/1, 294-309). Arhivele Statului Cluj la 50 de ani (RA 1970/2, 649-652). Külön a naszódi filia akkor negyedszázados tevékenységéről: I. Rusu, Arhivele statului filiale Násáud dupa 25 de ani de activitate (RA 1963/2, 257-265). Ez a filia 1937-ben létesült eredetileg a Naszódi Határőr Múzeum mellett, amely külön iratgyűjtemény! ó'rzött az 17621851 közti időszakból. A múzeum anyagára: Jakó Zsigmond, Jelentés a naszódi volt Határőr Múzeum gyűjteményéről

. In: Az Erdélyi Muzeum Egyesület Besztercén 1943-ban tartott vándorgyűlésének emlékkönyve (Kolozsvár 1944, 162-165). Más intézmények levéltári, kéziratos anyaga az AL gyűjtőterületén: Bethlen könyvtár (Nagyenyed, Aiud)

. Kéziratgyüjteményében egyebek közt adatok találhatók Magyar igen helység történetére (K. 419, 449). EmlithetÓ'k továbbá Dipsei Szabó István Históriája Nagyenyed romlásáról és a tőrök pusztításról 1658-ban (K. 24), Dézsi Márton professzor jegyzetei 1684-ból, az Erdélyország zenebonás állapotja (1687-1712) c. kézirat (K. 3), Bod Péter több egyháztörténeti kézirata, Benkó' József, Transylvania speciális liber I. és II. c. munkájának másolata, 9 megye községeinek leirásával, továbbá Bethlen Farkas Históriájának magyar átdolgozása Barabás Sámuel által (1770), valamint Benkó' Ferenc irathagyatékának egy része (K. 250). Itt található a nagyenyedi kollégium diákjainak matrikulaja is 1662-tól, valamint elpusztult, régi könyvtárának katalógusa 1752-ból. Vö. Muzsnai László, A Bethlen Kollégium nagykönyvtárának értékes kéziratai (RSz 1940, 115-121, 131133, 153-160, 169-172). Nagy Céza, A Bethlen-kollégium tudományos gyűjteményeinek története (Kolozsvár 1947). Biblioteca Bethlen din Aiud (Bucuresti 1957). Jakó Zsigmond, Az enyedi régi könyvtar kéziratos ritkaságairól (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények VIII. 1964, 209-226). 462