Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

törekvéseit. A fékező szerepének betöltése a visszahívott, illetve visszarendelt Katona Géza feladata lett. Katona Géza uj állomáshelyére 1939 augusztusában érkezett meg. Eleinte a kialakult helyzeten nem igen tudott változtatni, ezért elsősorban a tanyakörzetek népművelési életének megszervezésén fáradozott.(92) Miután kellő ujabb helyi ismeretet szerzett, hozzálátott - a minisztériumtól is kapott erre bátorítást - ott folytatni a munkát, ahol Bocsánczy abbahagyta. Az analfabéta tanfolyamok és a gazdasági ismereteket nyújtó tanfolyamok száma ismét emelkedett, de a közben kitört világháború a növekedés ütemét erősen mérsékelte. Katona az 1941-ben sorrakerülő helyi gondnok választások során arra törekedett, hogy a régi szakembereket újra megnyerje a népmüve lés ügyének. A Népművelési Hivatal az 1941-ben megjelent 161513/1941. számú VKM utasítás értelmében a gyárakban és a szabadidő szervezetekben folyó kulturális munkát adminisztratív utón, szigorúan ellenőrizte. A Hivatal azonban a jól szervezett munkásságra ténylegesen hatni nem tudott. 1939 végén Katona kezdeményezte az önálló megyei faluszinház létrehozását. A pénzt azonban - amit erre a célra kívántak fordítani - Endre László táborfelszerelés megvásárlására használta fel. Az önálló faluszinház helyett Tompa Béla társulata kapott a megyében külön játékengedélyt az 1940/41-es évadra. A társulat 1941 elején feloszlott, tevékenysége nem volt jelentős. 1943-ban jutott el a Bizottság, illetve a Hivatal odáig, akkor is csak felsőbb utasításra, hogy a megye területén található népfőiskolákról bővebben tájékozódjék. Pilisen, Orszentmiklóson, Nagytarcsán, Monoron és Irsán működött akkor az egyházak és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara támogatásával népfőiskola.(94) Ezeket az intézményeket a Bizottság anyagilag is támogatta. Nevelő, képző munkájukba azonban hatékonyan beleszólni nem tudott, mert későn kezdett törődni ezekkel az intézményekkel. A népfőiskolák vezetőségei vigyáztak arra, hogy működésük mindenben "szabályos" legyen, így a hivatalos állami irányítást falaikon kivül tudták tartani. Katona Gézát 1943 derekán a VKM szolgálattételre berendelte, ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság hivatalát is vezesse, ill. ellenőrizze munkáját.(95) Az egyre súlyosabb veszteségeket, és egyre több szenvedést hozó háború, Katona Géza távozása a népművelési munkára negativan hatott. A Hivatal megmaradt régi gárdája már csak rutinmunkát végzett, egyre kevesebb sikerrel. 1944 őszén, a fasiszta terror napjaiban uj titkár, Füzesi Árpád került a Hivatal élére. A közeledő .front miatt azonban érdemleges munkát kifejteni nem tudott. A háború elpusztította a Bizottság hivatalát, iratait, könyvtárát, lemezes filmtárát. A felszabadulás első napjai romeltakarítással teltekel. Füzesi Árpádot - egyedül őt - az Igazoló Bizottság korábbi, fasiszta magatartása miatt elbocsájtotta. A Hivatal többi tagját a megyei nemzeti bizottság felkérte a népművelési munka megindítására. Első előadássorozataikat a csepeli munkások körében szervezték. A Bizottság uj titkára Bató Géza nyugdíjas igazgató-tanító lett. 1945. október 9-ről keltezett a VKM 12100/1945. számú rendelete, amely megszüntette a valójában sohasem működő Országos Iskolánkivüli Népművelési 344