Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Degré Alajos: 19. századi kísérlet magyar egyházi közigazgatás bevezetésére a Muraközben: adalék a nemzetiségi kérdés történetéhez / 14–24. o.

DEGRÉ ALAJOS: 14 19, századi kísérlet magyar egyházi közigazgatás bevezetésére a Muraközben (Adalék a nemzetiségi kérdés történetéhez) I. A Muraköz a XI. század végéig úgyszólván lakatlan gyepüelve volt.(l) Késői betelepülésére mutat, hogy a XIII. század előttről Írásbeli emlékünk e terület helységeiről egyáltalában nincs, a XIII. századból is mindössze 10 helységéről tudunk, (2) a XIV. századból további háromról, a XV. századból az 1477. év előtti időkből további hatról, de falujáról először a csáktornyai vár uradalmának 1477-78. évi összeírásaiban olvasunk először.(3) Az is kétségtelen, hogy már e korai települések is szláv lakosságuak voltak, mert a muraközi helynevek Csáktornya kivételével szláv szavak. Csáktornya az első erőditmény építőjéről, a nagy hatalmú Hahót nembeli Csák-ről vette nevét. (4)' A Muraköz lakosságának e szláv jellege annyiban módosult a török háborúk alatt, hogy Légrádra túlnyomórészt magyar hajdúk kerültek, akik a török kiverése után is ott maradtak. így az első fennmaradt XVIII. századi összeírásban, 1717-ben Légrád 273 családjából 218 visel magyar, 49 horvát, 6 pedig német vagy török nevet, de már Csáktornya ugyanekkori 71 családjából 51 horvát nevű. (5) A többi muraközi helység lakosai azonban ekkor is óriási többségükben horvát nevüek. A nagyon nagyszámú bocskoros nemességgel rendelkező Zala megyében a Muraközben aránylag rendkívül kevés a nemes. Még az 1786. évi nemesi összeírásban is az egerszegi járás 329 nemes családjával szemben a Muraközben mindössze 86 kétségtelen és 3 kétséges nemesi családot találtak. (6) Ez természetes következménye volt annak, hogy a Muraköz egészen kis birtokokat nem számítva egyetlen roppant uradalom volt az Ernust, majd rövid Keglevich uralom után a Zrínyi, a XVIII. században az Althan, 1791-től a Festetics család kezében. Igaz, hogy a megyei közgyűlés már a XVII. században választott muraközi szolgabirákat,(7) de ezeknek kevés tennivalójuk akadt, mert még a XVIII. század első évtizedeiben is a nagy zalai uradalmak az adóösszeirásaikat is maguk készítették el, nem pedig a járási szolgabirák. A Muraköznek éppúgy külön adóösszeirása volt, mint az alsólendvai Eszterházy Uradalomnak, vagy a szécsiszigeti Szápáry birtoknak.(8) Egyházi közigazgatás szempontjából a Muraköz a zágrábi püspökséghez tartozott annak megállapítása óta. Oda tartoztak a bekcsényi főesperességnek a Murától északra fekvő területei is Szepetnektől Szentgyörgyvölgyéig, ideértve Letenyét, Bánokszentgyörgyöt, Pákát, Lentit és Alsólendvát is. (9) Továbbá ide tartozott néhány falu Somogy megye dél-nyugati részéről,igy Berzence, Babócsa, Tarany, Vizvár, Zákány. Ez mindaddig, mig a nacionalizmus fel nem lépett, nem jelentett problémát. A canonica visitatiokből kitűnően a Zágrábi püspök már a XVII. században is mindig gondoskodott arról, hogy a magyar faluknak magyar vagy legalább magyarul is tudó plébánosa legyen, (10) ami természetes is volt, hisz anélkül nem végezhettek volna eredményes lelkipásztorkodást, és nem lettek volna képesek az akkor még erős protestáns parókiák lelkipásztoraival való megmérkőzésre. Egy 1775. évi kimutatás szerint a bekcsényi főesperesség "Murán túli" 16 plébániájából 13 volt magyar faluban. Közülük kilencben magyar nevű volt a plébános. Négy falu kivételével mindegyik faluban volt káplán (sok-filiás nagy plébániák), Alsólendván kettő is. A káplánok közül is 9 magyar nevű. Amelyik magyar faluban horvát nevű volt a plébános, ott a káplán volt magyar. Pl. Bécen Sznopek István a plébános, de Fejér Péter a káplán. Ugyanekkor a Muraközben 13 plébánián mindössze 3 magyar nyelvű plébános van, a 15 káplán közül pedig csak kettő. Légrádon azonban a plébános is, a káplán is magyar, Csáktornyán, Vidovecen csak a plébános.(11) Nézeteltérések inkább anyagi okokból fakadtak. Pl. a püspök a Somogy megyei Berzencéhez tartozó Surdon akart uj plébániát szerezni. Niczky Kristóf, a faluk uj földesura ez ellen tiltakozott, azzal az indokolással, hogy Surd lakosságának többsége kálvinista. Inkább a tőle félórányira fekvő tiszta katolikus BUkkösdön kivánta az uj plébániát létesíteni. Az utóbbi helyen ugyanis volt már