Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Batári Ferenc: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Budapest: az Országos Levéltár védett bútorai / 123–129. o.

ADATTÁR Levéltáraink műemlék jellegű berendezése Budapest; Az Országos Levéltár védett bútorai Viharos korszakokban gazdag tört éne Imiink folyamán a magyar műkincsek között a legnagyobb kár a butormüvesség emlékeit érte. A pusztulás oly nagy méretíi, hogy ma már a szerényebb emlékeket sem szabad szem elől tévesztenünk. Művészettörténeti szempontból legbecsesebbek azok, amelyeknek hitelesen elfogadható provenienciájuk van. Különösen védésre méltók az oly berendezési tárgyak, amelyek eredeti helyükön fennmaradva ma is eredeti funkciójukat töltik be. A 18.századnál korábbi ilyen emlékek csak elvétve maradtak meg, java részük egyházi jellegű* A 18-19. századi világi emlékek legjelentősebb képviselői könyvtári és gyógyszertári bútorok, ezek mellett a levéltári berendezések száma viszonylag kevés. Mindamellett a legtöbb levéltárban csak az iratcsomókat őrző polcok maradtak eredeti helyükön. Az Országos Levéltár kivétel, mert elődeinek régi berendezéséből több, iparművészettörténeti szempontból érdekes különféle levéltári és irodai bútordarabokat is megőrzött* Az 1874-ben újjászervezett Országos Levéltár magja az 1756-ban Pozsonyban alapitott rendi levéltár az Archivum Regnicolare volt, amelyet 1785-ben II. József Budára helyeztetett és ettől az időtől 1924-ig működött a budai Országház épületében. Az 1874-es átszervezéskor az Országos Levéltárba olvasztották az 1875. óta ugyancsak az Országház épületében otthonra talált helytartótanácsi levéltár és a budai volt jezsuita rendházban elhelyezett kamarai levéltár anyagát is. A fúziónál a levéltári anyaggal együtt a két intézmény tisztviselő kara és berendezése is átkerült. Amikor a levéltár 1924-ben uj, neoromán.palotájába költözött, a régi berendezés néhány darabját is magával vitte, A régi berendezési tárgyak közül két hátasszék /18,sz.k»/ és egy falióra /1829/ provenienciáját levéltári anyag is hitelesiti. A bükkfából farafott székek négy iveit, patában végződő lábon állnak. Pormai kialakításuk s diszük az 1750 körüli magyar butormüvesség stilussajátosságait mutatják. Az egyik szék aljára ragasztott cédula felirata: (

"L0C,REG.GANNAY" megjelöli, hogy ez a szék egykor kinek a helye volt, A helytartótanács régi tisztviselői között két Gannayt is találunk./l/ Gannay Ferenc irnok volt 1787-1797 között. A másik Gannay, Károly 1824-48 között az iktató hivatalban dolgozott. A 18. századi jellegű kalligráfiával irt bejegyzés arra mutat, hogy ez a jelzés az első Gannayra, Ferenc Írnokra vonatkozik, A két szék készítésekor, a 18, század .közepén a helytartótanács Pozsonyban saékelt és az áthelyezés123