Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Sáry István: A Győri Vagon- és Gépgyár 1945. évi iratai: a kitelepítéstől a felszabadulás utáni termelés megindulásáig / 99–110. o.

helyére való visszatérése alkalmával kérdőív alapiám a következőket mondta el a kitelepítésről! ••••! kitelepítés a teljes felhemlás képét matatta. Saját bőrünkön kellett tapasztalmunk, hegy a németek nem azért hoztak ki minket és azállitották ki gyárunkat^ mintha szükségük lett, volna rá, és nem ugy fogaátak^ mint produktív^üzemet, hanem gépeinket ledobálva ott hagyták rozsdáin!® embereinket a leglehetetlenebb táborszerű elhelyezés és minimális ellátás mellett még jelentkezésük ém össze Írásuk* előtt fenyegetésekkel munkára vitték több la* km távali üsseseéll^ be© Államközi szerződésben lefektetett

v németekkel egyenlő slbánásnak hire sem vált és szállásunkért, élelmiszerjegyeinkért épf>=-ftff verekednünk kellett, mint a többi betelepülési helyeken©

00 A gyár-valamennyi alkalmazottja 3 körzeti Kolheim, Mainburg és Malmersdorf területén telepedett le® A gépek legnagyobb része Landsberg /Loeh/-ba kerülte/ A részleg április 29~ln került amerikai megszállás'alá® A megszállók a gyárról sokáig nem vettek tudomást® A visszatelepülés 1945• november $r>én /4/ indult meg* A majdnem teljesnek mondható repülőü^emi személyi kitelepülésre egy 1945® aug® 16-i emlékeztető világit rái w

Rep® vonalon csak annyit tudok, hogy itt bizonyos prees^ió volt, tehát kényszerkitelepülés, és egy rendelet módot adott arra, hogy aki nem hajlandó kimenni, annak egy havi illetmény kifizetése mellett azonnali hatállyal felmondjanak®® /§/ Héhányan valóban éltek is ezzel a joggal. Az autógyár kitelepítése Az 1944® november 14-én kelt HM 3®1419/Qm®biz® IX/a és 3©142l/0m. biz® IX®a«í944« ez® rendeletek tartalmazták azon elvi intézkedéseket | amelyek a hadiüzemek anyagi kiüritésére vonatkoztak® 1944® december végén Wemk Frigyes Steyr gyárigazgató kereste fel a Győri Vagongyárat, akit a HM 214596/eln® 17/b.-1944. sz® rendelete alapján a "Maros" tehergépkoesigyártás üzemközisségi irodája rendelt ki® Wenk szorgalmazta az autőgyártási munkaközösség győri részének Németországba való kitelepítését® /6/ *^á Vagongyár autóüzeme akkoriban kapcsolódott be a honvédségi tehergépkocsik javítási munkáiba s a kitelepítést ezzel az indokkal igyekezett halogatni® Közben azonban - 1945® január 4-én - Kazinczy László diósgyőri acélgyári igazgató, a győri gyárak kitelepítési ügyeinek miniszteri biztosa az iparügyi miniszter nevében elrendelte az összes üzemképes szerszámgépek, berendezések, valamint a gyártási anyagok és félkészáruk Németországba való kitelepítését. A hatóságok által előirt terv szerint kellett volna telepíteni az összes műhelyeket, amelyek a vagon-, tartánykocsi*, gránát-, tehergépkocsi-gyártás németországi folytatásához szükségesek lettek volna® A gyárvezetőség halogatta a kitelepítést 9i E munkaközösség két másik üzeme a MÁVAG és a csepeli WM voltak. iol