Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása, 1650–1850 / 548–571. o.

sen a bécsi gyűjteményekben lévő, idetartozó térképek számát legalább 600 darabra becsüljük azon az alapon, hogy a Rauchmüller von Ehr

enstein által 1834-ben Bécsbe felterjesztett, 1824-1Ö34~között készült Duna-felvétel sorozata: Huszár Mátyás és kis részben Vásárhelyi Pál vezetésével készült munka, mint egyetlen zárt egység, 6'j> lapból áll. Fallenbüchl Zoltán szerint /65/ a bécsi National Bibliothek térképgyűjteményének "Collectio Pamilien Fidei Commissiones" állagában számos, magyar kamarai mérnököktől származó térkép található. Közöttük van néhány Mikoviny-től származó, valamint /közös munkaként/ Mikovinytől es Kovács Jánostói szerkesztett térképlap is. A Hofkammerarchiv gyűjteményében az iratok szakcsoportokba rendezetten várják a kutatókat. Közöttük nagyon sok, a magyar kutatók előtt teljesen ismeretlen kamarai térkép lappang. Különösen sok a bányatérkép, és ezek között is túlnyomóan a nemesércbányák térképei. Ugyanitt őrzik Mikoviny Sámuel kéziratos térképeinek gyűjteményét, amelyből azonban /eredeti katalógusa szerint?/ sok térképlap hiányzik. Zárt sorozatként megvan MikoyÍny

nek 6 Selmecbányái térképe; Pernyei

nek 6 szomolnoki térképe. Különösen értékes egy 1764-ból keltezett térképgyűjtemény: Selmec- és Körmöcbánya topográfiai és bányatérképeinek atlasza; mellékletként bányagépek géprajzai és egyéb műszaki dokumentációk, ide értve az irott műszaki beszámolókat és leirásokat is. Ugyancsak ebben a gyűjteményben igen sok Duna, Tisza, Maros és Körös-térkép található, valamint temesközi és bánáti továbbá Dráva, Száva és Kulpa térképek, a legjobb nevű szerzőktől. Az idehaza eddig ismeretlen, magyar szakértő által fel nem dolgozott, és a keresett térképek puszta felsorolása is oldalakat venne igénybe. Ezért be kell érnünk azzal, hogy felhivjuk az illetékesek figyelmét, milyen mulasztás terhel e téren bennünket, és milyen felbecsülhetetlen érték kerülne kezünkbe, ha a bécsi térképgyűjtemények állagait a magyar kartográfia- és technikatörténet szempontjából átvizsgálnánk, különösen vizügyi vonatkozásban. Tanulmányunkban arra a megállapításra jutottunk, hogy műszaki fejlődéstörténetünk egyes szakaszainak időtartama, valamint az azokban munkálkodó mérnökök hivatali státusa /hadmérnök, polgári geometra, uradalmi, megyei inzsellér, vagy ezek vegyesen/ a hadi- és politikai viszonyok szerint változott. 565