Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 669 A megye nagy kiterjedésű erdeiről útirajzban is olvashatunk, bár a megye északi részéről szól, területünkre is vonatkozik: " csak végtelen barnuló erdőket kisér a szem, csak ott, hol veszélyes munkával kiásták a százados és a földet gyökeikkel sok ölnyire összefűzött fákat, ing a későn érni szokott gabna, melly alá csak kapálák a mostoha elemet." /73/ A földművelés módjáról nagyon keveset tudunk meg

% Végrendeletekből előkerülő szerszámok: széles kapák, terető kapák, csákány kapák, ásók. Paekékkel szántottak, 1726-ban 3ecs~ kén "öszve vágták", ill. "terették" őket egy nézeteltérés alkalmából. Paekék voltak fíerencsényben is, ill. ott is megemlítik őket. Alkatrészei: eke fája, eke vas, czimer vas,^ szántó vas, csoroszla vas, ekeláb. A XIX. században már vasekékkel is találkozunk. Olvasunk tövisboronáról is./74/ A szemnyerés módja a nyomtatás és cséplés. Nógrádverőcán a búzát nyomtatják, a rozsot cséplik, "a zsuppokat házok fedelére és szetskának használják, az apró szalmát vagy marhák alá teritik, vagy boglyák s szekerenként elárulják a marha hajtsároknak. így tselekszenek a kukoritza-szárral is, mellynek kívéjét a Pesti Leopoldi vásárról vissza-térő marha kereskedők és Örmények sokszor 10 Xral is megfizetik."/75/ Végrendeletekben is találunk különbséget "nyomtatott Búza szalma" és n

Gséplett Rozs szalma között. /76/ Alsósápon 1778-ban a tizedbuza nyomtatása közben lopás történt, a jobbágyokra felügyelő csőszt húsért küldték a székbe. Az esetet jelentő határius ezt irja: "....az Törek alatt is tanáltam igaz szóratlan búzát, sőtt az tiszta Pelyvát el hányattam, ott is tanáltam el rejtve pelyvás búzát, mellyet fel szórattam, de mivel a Törekkel vegyes volt, nem tudom mi az törekből, mi lett pediglen az Pelyvábúl, hanem lett belőle 74 kila."/77/ Palotáson panaszolják a jobbágyok, "hogy nyomtatás alkalmával az Uraságh emberének étellel és itallal kölletik szolgálni."/78/ A limitációkban is találkozunk csépléssel és nyomtatással. "A Gséplő rész az arató részszel', egyaránt. A Nyomtató rész az arató résznél egyel fellyebb."/79/ 1755-ben egy kosdi jobbágy, névszer int Huorka György a korcsmában "azon panaszolkodott, hogy Szabó Mihályt Helységünkbéli lakost társnak fogadván, a nyomtatásba, fél tölle, hogy meg tsallya." Nem tudjuk, saját gabonája nyomtatására társult-e vele, vagy pedig ketten másnak nyomtattak./80/ A kinyomtatott gabonát szelelték, az erre a célra szolgáló szóró lapáttal. A gabonát vermekben tartották, még a földesurak közül is kevésnek volt magtárja, mint pl. Eszterházynak Bujákon, bár a XVIII.sz.-ban itt is találkozunk vermekkel. .A búza, rozs, árpa és tenkely kilencedet a grófi szérűskertben összehordtak,