Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Csóka Lajos–Benda Kálmán: Látogatás a pannonhalmi levéltárban: Csóka Lajossal beszélget Benda Kálmán / 115–121. o.

- 116 ­van ugy 1500 oklevelünk, de az Árpádok korából, tehát 1300-ig is körül­belül 400-ra tehetjük okleveleink számát. Nézzük akkor talán az Árpád-kori okleveleket. Azok közül is elsőn?k a legrégebbit - amelyet, ahogy látom, féltő gonddal itt őriznek külön-pánoélszekrény­ben - a pannonhalmi alapitó oklevelet* Pannonhalma alapitó oklevele István, a magyarok első királya uralkodásának második esztendejéből, lQOl-ből való* Megállapít jaj hogy hol épült a monostor: "Monasterium Sancti Martini ín monte supra Pan­noniam" épült.,Tehát itt volt egy Pannónia nevű helység; Pannónia nem­csak provinciát, római tartományt jelentett, hanem egy kis helységet is a mostani Pannonhalma alatt; afölött van a hegy, és erre a hegyre épí­tették föl Szent Márton monostorát. A monostor alapitó oklevelének a jelenlegi példánya nem az eredetig hanem meggyőződésem és bizonyításom szerint, 1101-1102-ből származtathatjuk. Ennek a különös eseménynek a hátterét a következőkben jelezhetem. Szent István Pannonhalmának adta az ellene föllázadt és általa levert somogyiaknak a tizedeit,\ amely ;, tizedek az egyetemes egyházi jog szerint a veszprémi püspökséget il­lették Volna* Száz évvel később azonban az uj veszprémi püspök t Máté, kívánta, hogy a pannonhalmiak a: maguk tizedjogát bizonyítsák, dokumen­tálják. Ez alkalomból irták meg a régi alapján a mostani alapitóokle­velet, amelybe betoldották azt a részletet, amely igazolja^ hogy Szent István adta Pannonhalmának a somogyi tizedeket.., Természetes,; hogy ez a. tény formálisan hamisítás volt, tényleg azonban egy jogi hiát.ust volt „ hivatva pótölni; kétségtelen ugyanis^ hogy a somogyi tízedjog kezdet-, tői fogva Pannonhalmáé volt,, hiszen az egyetemes egyház joggal és egy nagyobb úrral, a veszprémi püspökkel szemben Pannonhalma nem kezdhe­tett* volna joggyakorlatot.­Azt, hogy az alapitó levél száz évvel későb­bi, mint a dátuma, a szövegb^ vehető érvek is bízó* nyitják? *:^' : "x'\ Itt van például egy mondat: "Sí lícuit mini, quo .v Dl n-i loco, episcopatus ét abbatlas statuere, an non licuit cuipiam .loco, quod volui, ut facerem?" Szent István szinte Vitatkozik a jövendő; ellentmon­dókkal: hogyha neki szabad volt ott apátságokat és püspökségeket léte­sítenie, ahol akart, hát nem Volt neki joga a részletdolgokban intéz­kednie? Szent István természetesen nem Vitatkozott, senkivel, mert neki ehhez a XI. századeleji felfogás szerint teljes joga volt* Ez a kérdés csak később, azinvesztitura-harc után merülhetett föl, tehát a XII. század elején. Ezek szerint tehát azt mondhatjuk, hogy nem is a pannonhalmi oklevél a legrégibb irata a levéltár­nak, hiszen a tihanyi alapitó oklevél , amelyik látom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom