Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 215 gyei tanács a muzeumokkal s az önkéntes néprajzi gyűjtőkkel néhány éven belül össze kivánja. gyűjteni a"ma élő földrajzi neveket. Hasznosnak látszana a terveket az emiitett helynévpublikációval ön.qzehan^ol. n;i , / Az egyes települések életrajzi anyaga zömében megfelel a kívánalmaknak: tömören fogalmazottak, minden lényeges, felkutatott anyag emlitésre kerül bennük. Kétségtelen* hogy az egyes településekre vonatkozóan előkerült adatok mennyisége kihatott az életrajz terjedelmére, Á bőségesebb közlés ellen nem is lehet kifogást emelni, néhol azonban érezhető, hogy különösen a feudáliskori anyag esetleges "soványsága" pótlásaként a szerzők a statisztikai adatsorok szükségtelen elemzésével, vagy a község felszabadulás óta elért eredmény eiró'l adott közléssel /pl* villamositás, uj kultúrház, orvosi rendelő épitése stb./ próbálkoztak, véleménye szerint feleslegesen. A IV* pont alatti táblázatok közzététele megfelelő, hiszen jól szelektáltan tartalmazzák a népességi adatokat* Bár az egyöntetűség rovására menne, de meggondolandónak tartja, esetenként a IV/3. rovathoz, a foglalkozási adatokhoz kiegészitő kimutatás csatolását. Veszprém megyei településeknél is számos esetben jelzik a szerzők az iparosítás hatásáfa a népesség foglalkozási megoszlásának változását. E tényt a tábázatban jelenleg található három foglalkozási főcsoport a.datai /őstermelés, bányászat-ipar, más foglalkozá's/ ném tanúsítják a szükséges részletességgel. Néhány foglalkozási főcsoportra bontva a két utolsó adatot, az átalakulás irányai egyes településeken sokkal inkább érzékelhetők volnának, A Bakonyi Múzeum igen gazdag céhes anyaga /tárgyak és iratok/ kiaknázható lett volna, publikálatlan, s a Szádeczky ismertette anyagnál sokkal bővebb. Felhasználása révén esetleg az iparüzők számának az 1828-as összeirás alapján történő összevetésével a most csak általánosságban mozgó, illetőleg nem rendszeresen bedolgozott adatokra támaszkodó megállapításokhoz igen értékes tényanyagot lehetett volna csatolni. ' A fentiekben észrevételezett"apróbb hiányosságokat nem akadékoskodásból kivánta említeni* Ez$k eltörpülnek a kötet anyagának csodálatos gazdagsága mellett* Ami a vázolt javaslatokból megszívlelhető, arra a következő kötetben tekintettel kell lenni* Biztosra veszi azonban, hogy e fajta igényekkel még szép számban fognak találkozni a szerzők. Nem hallgathatja el azonban, hogy a kötet hiányosságainak észlelésekor ismételten az a benyomása támadt: ezek jórésze kiküszöbölhető lett volna a helybeli intézmények hatékonyabb közreműködése révén. ""

Dr. Wallner'Ernő docens, kandidátus főként arról szólt, hogy a lexikon nagy segitséget jelent a földrajz-kutatóknak is, A településföldrajz, a népességföldrajz számára alapvetőek azok a források, amelyeket a szerzők feltártak* Bírálatában még arra mutatott rá, hogy a következő kötetekben célszerű lenne több térképet közölni a települések ' alaprajzának a bemutatásához, » esetleg a kötet végén szereplő fénykép-