Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Lakatos Ernő–Benda Kálmán: Látogatás Pest és Nógrád megye levéltárában: Lakatos Ernő levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 52–58. o.
- 54 hatunk: "Az ellenzéki háromszínű tollas köznemesség még napköltekor elfoglalta a megyeháza nagytermét* Ugyanezen párt tölte meg a megyeház Gránátos utca felöli udvarát és folyosóit* A borzas tollú másik párt, vegyülve a fehér tollas egész konzervatívokkal, a megyeház Újvilág utca felöli udvarában várakozott,.. A kapuk bezárattak, s a szavazatszedő teizottsag elfoglalta a kapu alját es délélőtt 9 órakor a szavazás megkezdetett* Előbb a háromszínű tollasok, azután a borzas tollasok szavaztak• Az este nat óra után végződött szavazás eredménye z&4& golyó Kossutn Lajos mellett, 1314 golyó ellene és igy lb34 szónyi többseggel Kossutn Lajos Pest megye követe» Az öröm hangos kitöréseinek, a házrengető éljen kiáltásoknak nem volt vége és hossza, midőn ezen eredmény kihirdettetett s a megválasztott követek követi esküjöket letevék«" Ez a nevezetes szavazás ebben az ősi épületben zajlott le, amely már akkor is mai formájában alít. Ahogy az udvari fronton látnató emléktábla mondja: M e falak látták a világhóditó Szülejmén hadait" - ez azonban csak a középső rész alapfalaira vonatkozik, magát az epületet a török kiűzése után romjaiból kellett felépíteni. 1690-ben. A megyenáz Városház utcai frontja pedig meg későbbi, 1838 után emeltek Zitterbart Mátyás tervei szerint a nagy pesti árvízben tönkrement rész helyére*, Magyarország egyik legszebb klasszicista épülete. A középső szárnyban van a nagy közgyűlési terem, ebben Széchenyi es Kossuth is gyakran megfordult. A megyeháza második udvarán, a bejárattól balra egy régi fekete vasrácsos ajtó látható, mellette a tábla: "Itt raboskodott nehéz vasban Jókai nőse, Rab Ráby w . Jókai regényét sokan olvastuk,érdekel tenát bennünket, van-e nyoma a levéltárban Ráby itteni működésének? De mennyire, hogy van Q Mi őrizzük Ráby perének egész terjedelmes anyagát 0 Ezekből az iratokból viszont részben más képet kapunk, mint amilyet Jókai, vagy maga Ráby festett önéletrajzában és ezért nagyon sajnálatos, hogy sem Jókai, sem Komlós Aladár, aki nem régen adta ki Ráby Mátyás önéletírását, nem vette figyelembe ezeket az iratokat e Jókai müvének forrása, tudjuk, Ráby önéletirása volto A regényből a következő kép bontakozik ki előttünk. Ráby Mátyás Pozsony megyei kisnemes volt, aki Szentendrén telepedett meg, ebben az akkor gazdag kereskedő kisvárosban. II* József korában vagyunk, az uralkodó harcot indított a megyei és városi Visszaélések ellene, Ráby a császár megbízottjaként jelentések hosszú sorában fedi fel a szentendrei gazdag polgárok pénzügyi visszaéléseit, amelyek, számítása szerint, kereken egymillió forinttal károsították meg a kincstárat• Pest megye vezető nemessége, amely összejátszott a szentendrei polgárokkal, előbb Ráby megvesztegetésével próbálkozik, majd amikor ez nem sikerül,, rágalmazónak nyilvánítja és börtönbe veti* Ráby a börtönben, mérhetetlen szenvedések közt is kitart a feljelentésekben
