Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Rácz Béla: Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Csoportjának egy évi munkája és tervei / 67–76. o.

Ma viszont más a helyzet. Felszabadulásunkkal uj korszak kezdődött a magyar nép történetében. Megkezdődött a harc a proletárdiktatúra megteremtéséért, e harc a fordulat évében a győzelemhez vezetett. A harcban született proletárdiktatúrának meröbeji uj funkciót kellett és kell betölteni, mint a volt uralkodó osztályok államhatalmának. A proletárállamnak a volt uralkodó osztályok elnyomása, a népi demokrácia védelme mellett több lényegesen uj funkciója is van köztük a gazdasági szervező munka. A proletárállam a társadalm; tulajdon talaján tudományos szinten az ossz társadalmi érdekeknek megfelelően tervszerűen irányítja a népgazdaságot. Ebből következik, hogy az állami központi gazdasági, ipari, kereskedelmi és pénzügyi igazgatás tevékenysége során keletkezett dokumentumok és közvetlenül az e központi szervek irányítása alatt álló iparigazgatóságok és trösztö'c dokumentumai a népgazdaság eredményeinek, nehézségeinek és fejlődéseinek ÖSSZ-ÍS lényeges vonásait tükrözik, mert a termelővállalatok a tevékenységüket központilag meghatározott terv alapján végzik. Munkájukról negyedévi, télévi és évi jelentésekben kötelesek beszámolni, az iparigazgatóságoknak, trösztöknek, illetve a minisztériumoknak. A munka során felmerülő problémákat is az előbb enlí ett szervek közbejöttével és Jóváhagyásával oldják meg. Tehát a termelővállalatok tevékenységének az eredményei és gondjai teljes egészében tükröződnek a trösztök és ipar igazgatóságok, illetve a minisztériumok irattáraiban. Kivételt képeznek a trösztjelle$ü vállalatok, mint pl. a Csepeli Vas- Fémmű, a Dunai Vasmű stb. Ezeknél több gyár tevékenységét egy vezérigazgató irányítja, aki közvetlenül a minisztérium alá tar* tozfe. Tudatosan emeltem ki az előbbi termelő vállalatokat, mert meg kell őket különböztetni a külés belkereskedelmi, valamint szolgáltató vállalatoktól. Nálunk, a külkereskedelem állami monopólium. Az országok közötti kereskedelmet az egyes külkereskedelmi vállalatok bonyolítják le, A külkereskedelmi vállalatok tevékenységét a Külkereskedelmi Minisztérium irattára teljes egészében nem tükrözi. Hazánk külkereskedelmi tevékenységét a Külkereskedelmi Minisztérium és Vállalatainak dokumentumai együttesen tükrözik. Az elmondottakból következik, hogy a termelő vállalatok irattárainak ellenőrzése a közpotatí levéltárnak nem lenne feladata, tehát az érvényben lévő gyakorlatot meg kellene szüntetni, a KGL ezen feladatát a területi levéltáraknak kellene átadni, kivéve a tröszt-jellegü vállalatokat, ahol tovább kellene folytatni a KGL által ösztönösen kialakított gyakorlatot. Itt tehát csak a vezérigazgatóság központi irattárát kellene ellenőrizni, amelyben tükröződik a vezérigazgató irányítása alatt álló összes üzemek tevékenységének eredménye. Szándékosan hangsúlyoztam ki az ösztönösséget, mert a gyakorlat meghonosítói és irányitói azt nem tudatosan alakították ki. Gyakorlatuk igy nem is lett egységes » a KGL pl. egyik helyen a vezérigazgatóság alá tartozó egyes üzemeket is ellenőrizte ípl. a Csepeli Vasmű esetében), mig a Dunai Vasműnél ezt már nem tette. Ha elvileg végiggondolt állásponttal állnánk szemben, akkor nem fordulhatna elő az sem, hogy egyes ipari vállalatokat ellenőriznek, de azok felettes irányító hatóságát az Iparigazgatóságot vagy Trösztöt nem. Nem tudom megérteni, hogy a Dunai Vasmű egyik üzeme miért került a Szerencsi Csokoládégyár mögé. Az előbbi irattárát ui. a KGL nem ellenőrzi, holott a Szerencsi Csokoládégyár tevékenységének eredménye tükröződik az Édesipari Igazgatóság irattárában őrzött dokumentumokban, amelyet viszont a KGL nem ellenőrzött. Az egészből a helyes kivezető ut az, hogy a helyzetet tudományosan elemezzük és a levéltárügy vezetése a szükségletnek megfelelő elvi döntéseket hozzon. Mindenesetre-, a trösztök és a tröszt-Jellegü vállalatok Irattárat ellenőrzését (legyenek azok Pesten vagy vidéken) közvetlenül az NDL-nek kellene ellátni. Mi lesz a sorsa ezek után a termelő vállalatok irattárainak? Levéltári minimum szint alá kerülnek? Nem, ezt nem szabad megengedni: A vállalat dokumentációjának komoly értéke van, ennélfogva teltétlenül szükséges, hogy levéltár ellenőrizze és segítse ezen irattárakat. De ez nem kell, hogy központi levéltár, az NDL legyen, hanem az illetékes területi levéltár. A vállalati dokumentumok döntően az adott vállalat, illetve terület helytörténetének megírásához szükségesek. Ennek a rendszernek az az előnye is megvan, hogy nem szakítja el a forrásanyagot a helytörténet feldolgozóitól. Ellenkezőleg, a jelenleg kibontakozó helyismereti mozgalom fejlődését csak elősegítené és egyben emelné a területi levéltárak súlyát iő. (Persze ez a rendszer szervezeti átépítést is követelne,