Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - IRATTÁRI MUNKA - Sárközi Zoltán: A vállalati irattárak látogatásával kapcsolatos tapasztalatok / 104–109. o.

gyárban a selejtből előkerült a Nikotex irattár, az Albertfalvai Tinta és Festék-gyárban a Müller Testvérek idejéből való iratok, a Naxos Csiszolökoronggyár régi iratai, a Csepeli Növény olajgyárban a Mauthner-cég okmányai, stb. Az emiitetteken kivül töredék régi iratokat és üzleti könyveket őriznek még a következő gyárak: Vegyipari Gép- és Radiátorgyár, Kőbányai Textilmüvek. Villamosgép é'á Kábelgyár. Dinamó Villamosforgógépgyár, Malomgépgyár. Klement Gottwald Villamossági Gyár. Goldberger Textilmüvek, Widenta Csiszolókoronggyár. Budaroki Gyuíagyár, Hazai Pamutszövő. Tüzoltószer és Létragyár. Danuvia Szerszámgépgyár. Ezen iratok beszállítására a jövő év nyári hónapjai folyamán kerül majd sor. Az irattározást illetőleg is egészen különböző dolgokat tapasztaltunk. Van egy-két magasszinvonalú s az irattári fegyelem tekintetében kifogástalanul működő nagyüzemi irattár, vannak azután •gyengén, egyenesen hanyagul kezelt irattárak is. A legkiemelkedőbb teljesítményt ezen a területen Blizeus Sándor, a Diósgyőri Lenin Kohászati Müvek irattárosa nyújtja, aki mintaszerűen kezeli a gyár ma is helyszínen őrzött történeti anyagát, ugyanígy selejtez s vezeti a vállalat központi irattárát Ez utóbbi helyen egyedülálló, meglehetősen komplikált irattár rendszert valósított meg^mely az iktatás és ügyintézés után az irattározást pontos tárgyi sémák szerint a vállalat egészére nézve kötelezően meghatározza. Magas színvonalú irattározás folyik a Csepeli Vas- és Fémmüvek Hoffmann Lénárt által vezetett központi irattárában is. Ugyanitt az Erőmű, az Öntöde és az Egyedi Gépgyár irattárának teljesítménye emelhető még ki. A Telefongyár irattárának vezetője, Babirák Béla '1932 óta dolgozik mos* tani munkakörében, áttekinthető irattári rendszer szerint példás lelkiismeretességgel és hivatásszö* retettel végzi munkáját Hasonló típus a Győri Wilhelm Pieck Vaggon- és Gépgyár irattárosa. Csapó Miklós is. E kiemelkedő eredmények mellett nem hallgatható el az a tény sem, hogy sok még az olyan vállalat ahol nincs központi irattár, ahol az iratokat az egyes osztályok irattáraiban vagy szekrényekben, asztalfiókokban tárolják, miután a titkárságon vagy valahol másutt esetlegesen keresztülmentek iktatáson, vagy valamüyen más számbavételen. A hanyag irattározás visszaélésekre adhat alkalmat Ilyen eset történt pl. a Csepeli Vas- és Fémmüvek Elektródagyárában. Itt nem tartották fontosnak az irattározást, az iratanyagnak csak csekély hányadát adták le a központi irattárba, a többit az irattermelőknél hagyták. Az ügyintézésben már szükségtelen anyagot becsomagolták s egy üres szobában lerakták. Ennek az «irattár»-nak valójában nem volt gazdája. Akinek szüksége volt valamilyen iratra, elkérte a főkönyvelőtől a helyiség kulcsát s addig turkált az anyagban, mig a számára szükséges iratot megtalálta. Ez az áldatlan állapot tette azután lehetővé, hogy az Elektródagyár volt főkönyvelője mintegy 120 000 forintot sikkasszon iratok meghamisításával, illetőleg eltüntetésével. Ez az eset intő példa arra, hogy mennyire fontos a rendezeti, lelkiismeretesen kezelt irattár a viszszaélések megakadályozására, illetőleg leleplezésére. Jelenleg sajnos még nem tartunk ott. ahol a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági levéltárosai, akik már arról cikkeznek, hogy milyen általánosan érvényes irattári rondszert dolgozzanak ki a vállalati irattárak számára. Nálunk mindössze annyi történt, hogy a Csepeli Vas- és Fémmüvek irattárosait meghívtuk a Központi Gazdasági Levéltár megtekintésére. E látogatások több napon keresztül tartottak s mindkét részről hasznos hozzájárulást jelentettek a kapcsolatok elmélyítéséhez. V. A 45/1958.(Vü. 30.) sz. rendelet jelentősége a vállalati irattárak vonatkozásában Az állami szervek iratainak védelméről és selejtezéséről szóló legujaob rendelet több vonatkozásban kiterjeszti a levéltárosoknak a 485/195-1. sz. rendelettel körvonalazott jogkörét iiemélhetö. h°gy így a jövőben kedvezőbb irányban alakul majd a vállalati irattárakban rolyó munka. Az emiitett rendelet lényegében legalizálja azt a gyakorlatot arait mi már évek óta folytattunk. A 185/1951. sz. rendelet a levéltárakat csak az iratselejtezés ellenőrzésébe vonta be. E^en tulnenöleg pedig a levél108