Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - IRATTÁRI MUNKA - Sárközi Zoltán: A vállalati irattárak látogatásával kapcsolatos tapasztalatok / 104–109. o.

előirt munkával, hanem minden mással Is foglalkoztatják. Pl. a Csepeli Vas- és Fémmüveknél az önállóan gazdálkodó gyár-részlegek irattárosai egyben nyomtatványtarosok, esetleg anyagkiadók is. Sok helyen ezért nem is igen érnek rá iratokkal foglalkozni, a kötelező iratselejtezést lebonyolítani. A Golyóscsapágygyár kinevezett irattárosnője pl. csak a nyomtatványokkal foglalkozik. A Motorkerékpár* gyár irattárosnője csak annyiban foglalkozik irattári ügyekkel, amennyiben az egyes osztályokról lehozott iratokat becsomagolva a bunker-irattárban rakatja le. Miután pedig a nyomtatványok kiadása nem tölti ki a napi 8 óra munkaidejét rendszeresen Jár a gyári Légó Parancsnokságra gépírni. A másik baj abból adódik, hogy az irattárosok fizetése Jóval kisebb, mint amennyit a fizikai dolgozók, a szakmunkások keresnek. Az adminisztrációs munkakörök közt is a legalsóbb kategóriák közé vannak az irattárosok besorolva. Nagy általánosságban 1000 forint körüli fizetést kap egy-egy közép-vagy kisvállalat irattárosa. Ennél többet csak azok keresnek, akik több munkakört is ellátnak, vagy pedig olyan nagy irattárat gondoznak, mely rajtuk kivül még segédszemélyzet alkalmazását is szükségessé teszi. 4500.- íorint körüli vagy ennél magasabb íizetés ritka, mint a fehéfi holló. így azután rendkívül nagy ezen a munkaterületen a fluktuáció, a személyzet állandó kicserélődése. Az emiitett körülmények nem teszik lehetővé, hogy túlságosan magas személyi követelményeket támasszanak a vállalatok az irattárosokkal szemben. Sokszor vesznek fel ezért olyanokat is,akiknél a hozzá nem értés nyilvánvaló s akik feladatkörüket csak kezdetleges módon tudják ellátni. Az irattárak személyzete igy zömmel a nők és az idősebb korosztályba tartozó fériiak közül kerül ki. IV. Az iratselejtezés és az irattározás Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy - bár a selejtezésről szóló alaprendelet évekkel ezelőtt megjelent, - sok kis- és középüzemben, ahol nem veit alkalmunk eddig megfordulni alig, vagy egyáltalán nem selejteznek. Évek hosszú során keresztül felgyülemlett s meglehetős rendetlenségben tárolt, selejttel elegy irattárakkal találkoztunk lépten-nyomon. Voltak olyan helyek israhol a Központi Gazdasági Levéltár létezéséről sem tudtak. Jgy azután az is előfordult, hogy ügykörjegyzékek használata nélkül s minden bejelentés mellőzésével, ösztönös módon selejteztek ki kisebb-nagyobb mennyiségű iratanyagot A doigok ilyen állásáért saját magunkat is hibáztatnunk kell, hisz nekünk kellett volna a személyes kapcsolatok kiépítése révén ezen a helyzeten változtatni. Mentségünkre szolgáljon - ezt már említettem -, hogy a gyűjtőkor ellátása és az egyéb feladatok megoldása nem állt arányban a levéltárban dolgozó személyzet létszámával. A külső eljárásokra íordított idő lecsökkentése komoly károkat is okozott így pl. a Gheorgiu Dej-Hajógyárral kapcsolatos egyik jelentésben a következőket lehet olvasni: «lgen rossz véleménnyel vannak a levéltárról, (mármint a KGL-ről) mert egypár évvel ezelőtt, mint mondták kint Jártak tvalami fiatalemberek* a levéltártól, «nagy hangon* beszéltek, de a félretett anyagért nem jöttek, ők. mivel kellett a hely, eladták a Méh-eseknek.» A selejtezés szakszerű elvégzésének egyik-másik helyen hozzáértés hiányában nem mertek neki sem kezdeni. így azután a levéltár munkatársai több alkalommal is vállalkoztak arra, hogy munkaidön kivül kisebb-nagyobb vállalati irattárak selejtezésében és rendezésében külső szakértőkként segédkezzenek. Az első ilyen selejtezéssel egybekötött rendesést a Herendi Porcelángyár irat* tárában még 4956-ban végeztük. (E vállalat történeti iratai az idegenforgalmára való tekintettel egyelőre a helyszínen vannak.) Ezt követte 4957-ben a Mávaut az Óbudai Sportszergyár, HA Albertfalvai Tinta és Festékgyár, (a volt Müller Testvérek) az Ipari Szerelvények Gyára, az Éleim isi-ergépgyár (a volt Alía Separator) és a Naxos Csiszolóárugyár irattárának selejtezése és rendezése, Az idei esztendőben pedig a Fémáru-. Fegyver- és Gépgyár, a Szék- és Faárugyár, a Pénzszekrénygyár, a Magyar Selyemipari Kikészítő és a Zöldség és Gyüraölcsrorgalrai Egyesülés irattárát selejteztük és rendeztük. Kellemes meglepetés volt viszont számunkra, hogy a látogatások és rendezések során itt-ott államosítás előtti időkből származó és beszállítandó értékeket is felfedeztünk. A Lágymányosi Dohány407