Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - IRATTÁRI MUNKA - Sárközi Zoltán: A vállalati irattárak látogatásával kapcsolatos tapasztalatok / 104–109. o.
dcűnníévőséget van annál, hogy sem ások szeraraeltartásához a b -tervezett kiszállások elegendők lennének. Az arra érdemes iratokat őrző szervek szervesett és következetes kontaktust igényeinek. Ennek ápolása és fenntartása nem szorítkozhat a selejtesés ellenőrlése idejére és alkalmaira.* A leiratban Ioglaltak megszív elese nyomán a Központi Gazdasági Levéltár 40-12 iőböl álló közösségéből az erre használható 4-5 munkatárs megkezdte a vállalati irattárak látogatását E kijárásokat olymódon szerveztük meg, hogy egy-egy munkatársnak egyszerre egy-egy Tóvárosi kerület vállalatait osztottuk ki. így viszonylag rövid idő alatt sikerült égessen nagyszámú irattárat sorrav ennünk. Az 1957. év első fölében végeztünk az összes budai üzemekkel, gyárakkal és vállalatokkal, továbbá a IV. és X. kerület bizonyos részeivel, végül elkozdtük az V. és X. kerület lejárását o^ ívesen 470 helyen voltunk. Az év második felébon folytattuk a munkát as előző félévben megkezdett kerületekben s ezekhez hozzávettük még a IX. és xXl. kerületet Összesen 57 helyen fordultunk meg. Az esztendő folyamán tehát 227 helyen voltunk. A látogatásokra i ordított idó 62 napot tett ki. Az 1958. év első felében a MÉH vállalat által meghirdetett papir t >yüjtési kampány miatt fokozott gondot fordítottunk a külső eljárásokra. Folytattuk a IV.. IX.. X., Xül. és XXI. kerületekben megkezdett munkát s hozzájuk csatoltuk újonnan a XIV. kerületet is. Összesen 244 helyen fordultunk meg az iratselejtezések ellenőrzésével együtt s e munkában 115 napot töltöttünk el. Az előző évi eredményeket is számítva végső soron 468 vállalatnál jelentünk meg. A rendelkezésre álló időbeli és személyi kereteket számítva e szára nem mondható csekélynek, de csak egy'részét tessi ki a gyűjtőkörünkhöz utalt 719 vállalatnak, nem beszélve a levéltári minimum értékhatára körül lévő 6ít0 megvizsgálandó s esetlegesen a gyűjtőkörből elhagyható irattárról. A két nyár folyamán megindított munka a maga nemében mégis Jelentős kezdeményezésnek, sőt valóságos front-áttörésnek számit a vállalaü irattárak viszonylatában. Ez volt az első összefüggően és szervezetten megindított akció, moly as üzemi irattári problémák maradéktalan feltárása és megoldása felé a kezdeményező lépéseket megtette. Tanulságai maradandó Jellegűek s hosszabb időre megszabják a Közponfi Gazdasági Levéltár és a gyűjtőkörébe tartozó irattárak viszonyának alakulását A sokéves ír átselejtezés! tapass;.tálatokkal együtt most már mód van arra, hogy a Központi Gazdasági Levéltár hatáskörébe utalt s a vállalati irattárak oroszlánrészét kitevő, általunk 1/3 réssében tüzetesen megvizsgált irattárak adatai alapján megrajzoljunk ebben a vonatkozásban egy általános helyzetképet Sorravesszük az anyagi és személyi ellátottság kérdéseit majd rátérünk az iratselejtezés és az irattározás problémáira, végül szólunk a 45/1958(VH. 30.) sz. rendelet adta fejlődés lehetőségeiről. II. Az anyagi ellátottság Az irattárak a legtöbb helyen komoly helyiségproblémákkal küzdenek. A vállalatok zöme. különösen a kis- és közepes nagyságúak nem túlságosan erőltetik meg magukat az irattárakról való gondoskodás tekintetében. Rendszerint olyan helyiségeket Jelölnek ki irattári raktár céljaira, amit másra felhasználni már nem tudnak. így azután elég általános as irattáraknak alagsorokban, volt légoltalmi pincékben, bunkerekben, nedves, egészségtelen raktárhelyiségekben, fészerekben, stb. való elhelyezése. (Pl. a csepeli Motorkerékpárgyár. Hunnia Filmstúdió.) Természetes dolog, hogy az ilyen Jellegű elhelyezés magával hozza az iratanyag gyakori károsodását A legtöbb bajt a viz nyilt betörése okozza. Folyóvizek kiöntése alkalmával, nyári záporok idején, csőrepedés miatt vagy a talajvíz Jelentős megemelkedésekor sok helyen kerülnek viz alá értékes iratok. Ez történt pl. 1952-!>en a Gheorgiu DeJ-HaJógyárban. majd a NyersolaJ-Szivattyugyárban. a Zuglói Textilgépalkatrész Gyárban, a Szerszámgépjavitó és Gyártó Vállalatnál, a dudálóid Gyufagyárban, iiásakerettyén a tíudalai Kőolajtermelő Vállalatnál őrzött Dunántúli Köoí&Jtermelö Vállalat irataival. Van vállalat éspedig a Duna közelében lévő Budafoki Kartonlemeágyár. melynek pincehelyiségében állandó a talajvíz Jelenléte. Ezért az állványokon csak megfelelő magasságtól kezdve helyesnek el iratokat, a földön pedig a téglákra rakott fapallók segítségével közlekednek. 105
