Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Gál Péter családi levéltára / 39–49. o.

* választási beszédét német nyelven is kinyomatta. Ebben a beszédében felemelte szavát a nemzetiségek érdekében is, thogy az e hazában velünk együtt élő, velünk jó és balsorsban egyaránt osztozott nem magyarajku nemzetiségek minden méltányos és igazságos igényei kielégíttessenek.* Országgyűlési felszólalásaiban kezdetben, amikor a balközép még nem vált el a szélsőbal párttól, Tisza Kálmán javaslatait támogatja. Jókai Mór mint elvbarátját kéri fel Gál Péter képviselőt - akit elvtársi buzgalmáról ismert - a Neuer Freier Lloyd c. lapnak választói körzetében való terjesztésére. 1867-ben Gál Péter mint országgyűlési képviselő résztvett a koronázási ünnepségen és ünnepi lakomán. Tagja volt a Jókai által vezetett Pesti Népkörnek, a Pesti Követi Körnek (kezdetben Deák--kör). az országos Kaszinónak. Arra törekedett, hogy anyagilag elég független legyen függetlenségi-ellenzéki politika folytatására. Az 1872-es nagyvázsonyi választáson 27 szavazattal elveszti a választási harcot Molnár Aladárral szemben és nem jut mandátumhoz, A következő években a keceli kerület felé irányul politikai érdeklődése, ahol - elvbarátai véleménye szerint a választási harcot nemcsak a kormánypárt, hanem elsősorban az ultramontanizmus ellen kell megvívni. A választási harc megvívására csak 4884-ben került sor. Kis többséggel, mindössze 24 szavazattal sikerült győznie Gál Péternek az ultramontanista Földváry Gáborral szemben. Ezzel a választással Gál Pétert négyizben választották meg országgyűlési képviselőnek, s 46 éven keresztül viselte összesen ezt a tisztséget. De élénk szerepet vitt Baja város és Bács megye kormányzati életében is, mint városi és mogyei th. bizottsági tag. Baja városának már 4860-ban községtanácsi képviselője (közgyűlési tagja) volt. A bajai ref. egyháznak főgondnoka. az egyházmegyének gondnoka volt. 4884-ben tagja volt az őszi debreceni zsinatnak. Az tesztergomi ref. segélyegyesület* mint egyházmegyei gondnokot disztagjává választotta. Családtagjaival együtt jelentős egyházi adományokat tett Baján és Szentgálon. Egyéb társadalmi tevékenysége eredményeképpen alelnöke volt az Első Gőzhajótársaság igazgató választmányának, tagja a Dunavédtöltési Bizottmánynak, részvényese a Pesti Állatkerti Részvénytársulatnak, disztagja a bajai Egyenlőségi Körnek, Tűzoltó Egyletnek. Gyümölcsészeti Egyletnek, az ajkai Polgári Egyletnek. Irányítója volt a bajai ba nk él étnek ; 4876-tól haláláig (4903.) elnöke volt a bajai takarékpénztárnak. Öreg korában - 4900 körül - megvált földbirtokaitól és minden vagyonát értékpapírokba fektette. Halála után a végrendeleti örökösök így osztoztak a 434,855 K-ra menő örökségen : özv. Natti Józseíné Gál Klotild (leánya) Dr. Gál Ernő (fia) Gál lajos (Irmina házasságon kivüli gyermeke) A bajai ref. egyház » » lelkész » » tanitó Gál Péter gyermekei atyjuk közéleti szerepét továbbvinni nem tudták. Lányának. Klotildnak már fiatalasszony korában (4888.) kezelésre szoruló idegbaja volt. Egy leánygyormeke született (Natti Klotild), aki a nagyapának egyetlen örömöt jelentette öreg éveiben. Gál Ernő már apja életében igen költekező és szertelen életet élt Félévre halt meg atyja után (4904.), végrendeleti örököse volt természetes gyermeke, Sztrilich Árpádné Csáki Klotild. A nagy dzsentri-kapitalista eredetű Gál-féle vagyonon, ennek töredékein, végeredményben hárman osztoztak : egy ^törvényes* és két házasságon kivüli unoka. Az első világháború utáni nagy inflációt azonban egyik örökös része sem tudta túlélni. 48.855 kor. 65.000 » 20.000 » 700 » 200 » 400 » 42