Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Jakó Zsigmond: A laikus írásbeliség kezdetei a középkori Erdélyben: szempontok a latin paleografia műveléséhez a Román Népköztársaságban / 14–27. o.
vai és havasalföldi vajdák, a szász városok, valamint a török hatóságok magyarnyelvű levelezését lebonyolító írástudókat nevezték. «TÖrök-deák» viszont az erdélyi és magyar hatóságok török fordítóinak, tolmácsainak volt a neve. Vö. Takács Sándor, A magyar és a törők íródeákok (Rajzok a török világból. Bp.. 1915. 19-30) ; Istványi Géza. A magyarnyelvű Írásbeliség kialakulása. Bp. 1934, 28-47. 28. Hasonmásanyag : Jakó Sigismund. Paleográfia latina cu referire la Transilvanla (Documente privind istoria Rominiei, Bucuresti c. akadémiai forráskiadvány bevezető kötetében, sajtó alatt). 29. Pl. 1449-ben az egyik szebeni céh jegyzőkönyvét iparos-ember vezette. Békefi. Népoktatás, stbi, 208. • . 30. Kardos Tibor, A magyar humanizmus kérdései (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1953 (IV), 161-7). Vö. Elekes Lajos, A központosító politika belső erőforrásai a XV. szd. második leiében (Századok, 1955. 27-30). 31. Az írásos munkának az újszerűségére utal a XV. szd-i besztercei latin-magyar szójegyzéket (nomenclator) összeállító György deáknak a kézirata végére irt kedves megjegyzése: Qui nescit scribere, nullum putat esse laborem. Trés digitl scribunt totum corpusque laborat) t Finály Henrik. A besztercei szószedet. -- Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. 1. sz.. Bp.. 1892. 6). 32. Barta István, Középkorvégi szellemi művelődésünk és a külföldi egyetemek (Regnum. 1937, 108); Teutsch, Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen, Hermannstadt. 1921. I. 132-5. 33. Corpus Juris Hungarici, 1514. évi XXIV. te. 34. Fraknói Vilmos, Erdődi Bakócz Tamás élete (Magyar Történeti Életrajzok), Bp.. 1889. 6; TóthSzabó Pál, Szatmári György primás, 1457-1524 (Magyar Történeti Életrajzok), Bp., 1906, 16. 189-90 ; Horváth. Az irodalmi műveltség megoszlása, Bp., 1935, 195-r7. 35. Fraknói. Vitéz János esztergomi érsek élete, Bp. 1879, 61-^80. Vö. Kardos, i. m. 162. 36. Yö. a 34. Jegyzetben idézett irodalmat. 37. Bunyitay Vince. A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Nagyvárad. 1883. I., 356365 ; Horváth, i. m. 182. 38. Horváth, i. m. 180-490; Kardos, i. m. 167-172. 39. # Erdélyi László, A tihanyi apátság kritikus oldevelei (Értekezések a történeti tudományok köréből, XXI. 3. sz., Bp.. 1905. 7-10); Szekfü Gyula, Serviensek és familiárisok (üo. XXIIL, 3. sz„ Bp. 1912, 86-110). { 40. Jakó Zsigmond, Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVL szd. elején (Erdélyi Múzeum, 1947. 67-80). 41. Kardos Tibor, Deákmüveltség és magyar r^náissance (Századok, 1939. 468-Ö). 42. Horváth, i. m. 198. 43. Kovachich. i. m. VHI-XXVIII. Vö. Kardos, i. m. Századok. 1939, 469-474. 44. Kovachich, i. m. XXIIL Vö. Kardos, i. m. 1953(IV). 215. 45. Békefi, Káptalani iskolák, stb.. 507. Vö. Kardosi i. m.. Századok, 1939. 487. 46. Békefi. Népoktatás, stb.. 123, 160. 162, 164 ; BékeH, Káptalani iskolák, stb., 315-8. 337-343; Brandsch, i. m. 1928. 460. 480-502; Teutsch, Geschichte der ev. Kirche. I, 132, 134; Chrohölogisches Verzeichnis sammtlicher Pfarer (Siebenbürgische Provinzialblatter, 1805-4824) ; Schuller, i. m„ 31-40 ; Vereinsarchiv. 1874. 373-8. 47. Kardos, i. m.. 1953 (IV), 163-4; Kneizsa István, Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Bp., 1952, 144-462; Cartohan Nicolae, Istoria litoraturii romine vechí. Bucuresti, 1940, 47-9. 26