Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Trócsányi Zsolt: Az országos Rákóczi-emlékkiállítás / 19–26. o.

adságharc való

ban történelmi bemutatását. Rákóczi szabadságarca mint népünk sokszázaáes szabadságharcainak egy kiemeiedő szakasza all előttünk, amely többévtizedes közvetlen torénelmi előzményekre tekinthet vi Zrinyi Miklósra, a öltőre és hadvezérre, a kurucság ősére, a lesselényi-összeesüvésre,- a korai kurucságra, Thökölyre, a hegyaljai és beregigocsai felkelésre, a kővárvidéki román nép mozgalmára - s .mely éltető erő népünknek azóta harmadfélszáz eve vivott haraibans a 13« század parasztmozgalmaiban, az első magyar köztársasági mozgalomban, az 1848-as polgári forradalom előkésziéseben és magában a forradalomban és szabadságharcban, aztán .dy költészetében* 1919-ben és végül népi demokráciánkban• A kiállítás igyekszik bemutatni a nagy fejedelem politi:ájának haladó vonásait:jobbágypolitikáját, erőfeszítéseit a orszerü állam, az abszolút monarchia megteremtésére, s - szeény ebben - Rákóczi iparfejlesztő politikáját, valláspolitikát és azt a kulturális fejlődést, amely a szabadságharc délszakához fűződik, igyekeztünk abban is a történelmi tárgyalásmód követelényei szerint eljárni, hogy az anyagot a szabadságharc törénetének főkérdései szerint csoportositsuk. Számunkra természetes volt, hogy ne intézmények szerint csoportosítva alítsuk ki az anyagot. Egy-egy tárgy egységnél egymás mél- • ett találunk könyv-, irat-, fegyver- stb.- anyagot. így alaultak ki a követ&ező csoportok: r~'-* " "~ I. Az ország nyomorúsága a-vasvári béke után; a Rákócsisalád hagyománya és vagyoni súlya; Zrinyi Miklós, a Wesseléyi-összeesküvés; az első kuruc támadás; Thököly; "Rákóczi ifusága: az első összeesküvés. Ili A parasztság helyzete Thököly bukása után: a hegyelai, beregi-ugocsai felkelés•;., a kővárvidéki mozgalom; a tizaháti felkelés; az erdélyi felkelés. III.Rákóczi, Bercsényi, Bottyán hadjáratai. IV. A szécsényi országgyűlés. V. í fejedelem diplomáciája* VI. Kuruc hadszervezet, harcmodor. VII. Hadiipar. VIII. Rákóczi magyar állama; IX. Az ország különböző népei Összefogása a közös elnyomók ellen. X. Béketárgyalások. XI. Erdélyi fejedelemség; az erdélyi jobbágykérdés. XII. A magyarországi jobbágykérdés, XIII. Valláspolitika. XIV. Ónod. XV. A porosz kisérlet; Trencsén. XV. A reakció támadása; árulók. XVI. Az orosz szövetség. XVII. A gazdasági nehézségek; éhinség; pestis. XVIII. Szatmár. XIX. Az ország gazdasága és kultúrája a szabadságharc idején. XX. Az emigráció. XXI. Szatmár után: az udvar és a földesurak száműzik a fejedelmet. A parasztoknak Rákóczi marad zászlajuk. XXII. Rákóczi utóélete. ügy gondoljuk, már ebből a esoportositásból is látható, hogy igyeKeztünk jelentőségéhez mérten bemutatni a népi 16:591-54- - 23 -