Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - CIKKEK - Oltvai Ferenc: Levéltári iratanyag felhasználása a történelemtanításban / 55–60. o.
- 55 » 185/1951*M.T*számú readelet végrehajtás* tárgyában kiadatt 1«22~ 38/1951 0 számú utasítása asab&Xyozta iskolai irataiök »«*$át« Az utasítás réajBletekbaÉtaősn intézkedett a selejtezésről* a'magőrzásre szánt iraték kSslavéltárl ksxeléaérél, s ezs#l bisteatté-* két adott arra, hogy a amiit vétkes iratfusztitása a jSvdbta ae« ismétlődik »eg« Turdftfi JUraél Levéltári iratanyag ftihaaz^álasa a _ r t 8rtéa•XaiitaaitAsbaa. A azovjet pedagógiai irodaiam egy gyakorlati kézikönyvének V#G. lar^ovnak "A történelemtanitáa módszertana"< /sBudapss.t 1951 • */ e e müvének a tanulmányozása arra a gondolatra vese tett, hogy a helytörténeti eleseknek a tanításban valé alkalmazása során a levéltárak iratanyagának felhasználása is szóba j8h«t« • larcov útmutatásaiból étfogé képet kapnak arról, hogyan éa milyen módszerek alkalmazásával kell a történelmet a kaavaniat* nevelés és marxiat*-leninista tudás elsőreadü eszközévé tenni, Karcov az alsó osztályokban folyó történettanítás elméleti és gyakorlati módszarévei foglalkozik* Nem szabad azonban mechanizálnunk az alkalmazásban* ügy látjuk, hogy tanácsai nem csak az alsó, de a középfokú oktatásban is felhasználhatók- Karcov természetesen elsősorban a szovjet nép történetének t&BÍtáaáh« ad aibaigazitást és példákat, de tanulmányozása arra kell, hogy vezessen , hogy tanácsait a magyar nép történetének oktatásába is igyekezzünk felhasználni. Karc©? nem emliti ugyan az iratanyagnak], főleg levéltári iratanyagnak az oktatásban való felhasználását $ önként következik, hogyha rendelkezünk ilyan iratanyaggal a-| azt fel is kell használnunk* A helytörténeti elemek /iaint pl. szobrok, épületek, várak, képek, ásatások anyaga, utcák, terek elnevezései stb,%/ között megállapításunk szerint a szemléltetésnek alkalmas eszköze a levéltári iratanyag is. Az tehát a feladat f hogyan használjuk fel az ira tanyag©"^ a tananyagba n' "hoT^alkaímazzuk ésHm tlyen médon yalo^ z@ Fv^z'^BeT^s@git^ytjttk'l ii^a TeTtS oaok' e"zt azT ugyet ,"" A nevelők azt tapasztalják, hogy jóllehet a tankönyvek és főleg a tudományos részletmunkák és összefoglaló müvek ma már a történelmi materializmus szemléletét tükrözik, mégis a's a veszély fenyeget, hogy a lényegében helyes, tehát materializmust sugárzé anyag birtokában is olyan embereket nevelünk, akik nem saját munkájuk